Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Klein András aposztrofálták, a mai macedón történelemtudomány pedig olyan macedónokról beszél, akik a törökökkel, a görögökkel és a szerbekkel szemben „bulgarofil" érzelműek voltak. Azonban a kommunista időszakban a macedón nemzeti öntudat kialakulása valójában olyan gyorsan történt meg és vált általánossá, hogy azt pusztán egy sikeres kommunista propagandával megmagyarázni kevésnek tűnik. A macedón társadalom struktúrájában kellett lennie egy olyan alapnak, mely alkalmassá tette azt új nemzettudatának kiépítésére. Nézzünk néhány példát, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük e gyors új nemzetfejlődés sikerének okait: • Talán azzal kezdhetnénk, hogy a mai helyzet kialakulásának egyik legelső alapját magának a területnek a „Macedóniaként" történő megnevezése, illetve a névnek a helyi lakosság körében való általános elterjedése teremtette meg. Kezdetben a terület sokkal inkább „Alsó-Bulgáriaként", „Alvidékként" és „Alsó-Míziaként" jelent meg a különböző korabeli leírásokban. Kevesen tudják, de magát a mai földrajzi egységre használt „Macedónia" kifejezést a területre igényt tartó és a déli vidékeken kétség kívül nagyszámú görög lakossággal bíró görög nemzeti mozgalom terjesztette el újra a 19. század elején, a bolgár nemzeti és egyházi törekvéseket ellensúlyozandó. Vagyis az a paradox helyzet áll fenn, hogy a mai „Macedón Köztársaság" elnevezése azoknak a görög nemzeti mozgalmaknak köszönhető, melyeknek utódai a mai Görögországban nem hajlandók elismerni az új államalakulat nevét. De a 19. század elején a „Macedónia" szó bolgárellenes görög nemzeti érdeket, 1992-től viszont „Görögországgal szembeni területi követeléseket" jelent Athénban. • Már többször említettem, hogy az új bolgár nemzettudatot a 18. század végén indult „bolgár reneszánsz" alapozta meg. Ennek szellemi központja és leggyorsabb hatása azonban a mai Bulgária északi és középső részén volt. Ebből a szempontból Macedónia perifériának számított, vagyis ott hatása megkésett, és ennek következtében gyengébbnek bizonyult. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy - a mai Bulgária területeivel ellentétben - a macedón vidékeken a görög egyházi és kulturális hatás erősebb volt és mélyebb gyökerekkel rendelkezett, vagyis a bolgár nemzeti eszméknek komoly konkurenciával kellett szembenézniük. És végül, de nem utolsósorban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a bolgár nemzeti mozgalom hátországának tekinthető orosz támogatás inkább az ország középső és keleti részeire koncentrálódott, mivel stratégiailag azok számítottak, hiszen ott vezetett át az út a Dardanellákhoz. Ebből a szempontból, vagyis az orosz érdekek szempontjából, Macedónia nem jelentett sokat. • A „bolgár reneszánsz" egy hosszabb folyamat, melynek erőfeszítései Bulgáriában az 1878-as felszabadulás után sem értek véget. Az irodalmi nyelv megteremtése és elterjesztése, a nemzeti nyelven folyó oktatás és a bolgár nyelvű köz- igazgatás általánossá tétele, a közös nemzeti és történelmi tudat megerősítése 54 Külügyi Szemle
