Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Klein András lehetett volna megtartani. Történelmi hibának tartják Ferdinánd cár 1912-es stratégiáját is, mely alapján a bolgár seregek Konstantinápolyhoz igyekeztek közelíteni, ezáltal átengedték a szerbeknek és a görögöknek a földrajzi Macedónia nagyobb területeinek a felszabadítását. (A bolgár legendárium szerint Ferdinánd külön gyakorolta, hogyan fog majd a konstantinápolyi trónra beülni.) Szintén felismerik, hogy a bolgár politikai elit nagy hibája volt a második balkáni háború idején az országnak az összes szomszédjától való geopolitikai elszigeteltség melletti elköteleződése.10 Végezetül, a legtöbb történész hibának tartja, hogy az ország nem tudta felmérni a politikai realitásokat, és 1915-ben a központi hatalmak mellett lépett hadba - ami végleg meghatározta az állam szövet- ségesi döntéseit a 20. századi világégések során. Ugyanakkor a hibák elismerése nem változtatja meg az alapfelvetést, mely a mai bolgár köztudatot meghatározza: Bulgária az idegen nagyhatalmak „önző érdekei" és szomszédjainak mohósága, illetve árulása" miatt vesztette el, igazságtalanul, a bolgár etnikai többségű területeinek egy jelentős részét, beleértve Macedóniát is. A történelem interpretálásának a kérdése A külföldi megfigyelők számára a bolgár-macedón vita egyik legnehezebben értelmezhető része a történelem eltérő interpretálása, illetve ennek az aktuálpolitikára gyakorolt befolyása. Pedig a bolgár-macedón relációban nem történik más, mint amit sokadszor- ra megfigyelhettünk a legutóbbi délszláv háborúk idején is: a Balkánon a történelem aktuálpolitikailag is meghatározó. A hivatalos macedón értekezések szerint az ország nemzeti történelméről azért kevés a dokumentum és az emlék, mert az idegen - szerb, görög, bolgár - propaganda következtében a többi balkáni néphez képest későn indult el a macedón nemzeti reneszánsz. A macedón-bolgár viszonylatban ráadásul 1878-ig egyazon - független vagy megszállt - államalakultról beszélhetünk, ami óhatatlanul a közös történelmi események eltérő interpretációjának konfliktusához vezet. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a legújabb tendenciák alapján Szkopje a mai macedón nép eredete tekintetében immár az antik, Nagy Sándor-i időkig nyúl vissza. A bolgár közéletre jelentős hatást gyakorló könyv, melyet a Bolgár Történelmi Múzeum igazgatója, Bozsidar Dimitrov 2006-ban adott ki, összeszedi a bolgár szempontból leginkább sérelmezett tíz, történelemmel kapcsolatos macedón állítást:1 11 1. A macedóniai szlávok az antik macedónok leszármazottai. 2. Az igazi szlávok a macedónok, a bolgárok „türk-mongol hordák" leszármazottai. 3. Cirill és Metód, illetve azok tanítványai macedón nemzetiségűek voltak. 4. A bizánci előrenyomulás miatt nyugatra húzódó Szamuil cár Ohrid központú királysága a macedón államiság középkori alapja. 48 Külügyi Szemle
