Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése
Marján Attila 2013. május 3._____________________________________________________________________ A Bizottság tavaszi előrejelzése 2013-ra a GDP 3,0 százalékát, 2014-re pedig a 3,3 százalékát kitevő hiányt vetített előre. _______________________________ 2 013. május 29.___________________________________________________________________ A Bizottság az EDP-eljárás megszüntetésére tett javaslatot. 2013. június 21. Az ECOFIN jóváhagyta a Bizottság pozitív ajánlását. Magyarország kikerült a túlzott költségvetési hiány következtében folyt eljárás alól. A konvergenciapályánkat természetesen világgazdasági fejlemények is nagymértékben meghatározták. A gazdasági válság hazánkat is súlyosan érintette: Magyarország az EU tagállamai közül elsőként kényszerült egy gazdasági mentőcsomag igénybevételére. (Amihez az EU 12,5 milliárd,11 az IMF 6,5 milliárd, a Világbank pedig 1 milliárd euróval járult hozzá - így összességében mintegy 20 milliárd eurós pénzügyi csomagot kaptunk.) A válság hatására az Európai Unióban jelentős reformok születtek, születnek a gazdasági kormányzás megerősítése érdekében. A Gazdasági és Monetáris Unió fenntartható működése érdekében egyre több gazdaságpolitikai terület fokozottabb összehangolása szükséges, az erre vonatkozó jogszabályok elfogadása 2010 óta intenzív ütemben zajlik. Az európai gazdasági kormányzás reformja során számos olyan döntés született, amelynek betartása elsősorban az euróövezet tagállamai részére kötelező, viszont Magyarország számára is jelentőséggel bír. Erre példa az „euró plusz paktum", amit Magyarország nem írt alá, mivel az az adópolitika fokozottabb koordinációját is magában foglalja; hasonló terület a szociális politika is, az azonban lekerült a napirendről. Vannak viszont olyan elemei a reformoknak, amelyek nem csak az eurózóna számára adottak, mint pl. a fiskális paktum, amelyhez Magyarország is csatlakozott. EU-költségvetési transzferek Az Európai Unió (valójában az Európai Közösség) már az előcsatlakozási eszközökön (PHARE, ISPA, SAPARD) keresztül is komoly mértékben támogatta a tagjelölteket. Magyarország 2000 és 2003 között évi 150-195 millió eurónak megfelelő uniós támogatásban részesült. Ezek a források nagymértékben hozzájárultak a szükséges fejlesztések elindításához, valamint felhasználásuk révén a magyar hatóságok is bekapcsolódtak az uniós elszámolási rendszerbe, alkalmuk nyílt elsajátítani az uniós források felhasználásának „know-how-ját". Ez utóbbi tényező nagy szerepet játszott abban, hogy 2004-ben sikeresen kapcsolódtunk be a közös politikákba, a támogatások felhasználása során nem merültek fel komoly intézményi hiányosságok. 186 Külügyi Szemle
