Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése
Marján Attila Az Európai Unión belüli behozatal 27,7 százaléka származik az új tagállamokból. Az EU-n belüli behozatal legnagyobb részét (27,78 százalékát) Németország adja, amelyet Ausztria (9,2 százalék) és Szlovákia (8 százalék) követ. A kivitelből szintén Németország részesedik a legnagyobb arányban (33,46 százalék); Ausztria (7,1 százalék) és Szlovákia (6,8 százalék) áll a második-harmadik helyen. Az uniós országok magas részesedése nem meglepő, hiszen a földrajzi és a kulturális közelség, valamint a vállalkozások szerkezete kézenfekvő partnerré teszi azokat. A magyar gazdaság szerkezetében továbbra is a szolgáltatások dominálnak (65,1 százalék), nem elhanyagolható azonban az ipar részesedése (27,3 százalék) sem. Az építőipar 3,7 százalékkal, a mezőgazdaság, erdőgazdaság és halászat pedig együttesen 3,9 százalékkal részesedik a megtermelt GDP-ből.4 2013-ban a csúcstechnológiai kivitel 22,3 százalékos részesedéssel továbbra is fontos szerepet töltött be az exporton belül, de magas hányadot képvisel ezen kívül a gyógyszeripar és a szakmai felszerelések gyártása is. A közvetlen külföldi beruházások ösz- szesen 78,5 milliárd eurót tesznek ki, ami az egy főre eső értéket figyelembe véve az egyik legmagasabb a régióban. Ezeknek a beruházásoknak a zöme a szolgáltatásokat (főként a pénzügyi szolgáltatási ágazatot) és a feldolgozóipart érinti. A magyarországi közvetlen külföldi beruházások 77 százaléka az uniós országokból, s ezeknek is mintegy 30 százaléka Németországból származik. Magyarország behozatalának közel háromnegyed része az Európai Unió tagállamaiból érkezik, és a kivitel több mint háromnegyede oda irányul. Magyarország versenyképességi helyzete azonban jelentős megerősítésre szorul, amit a következő oldalakon szereplő ábrák is jól szemléltetnek. A 2013-as ipari versenyképességi jelentés alapján Magyarország a felzárkózó uniós tagállamok között van5 a versenyképesség legfőbb összetevői tekintetében (munkaerőre és munkaidőre vetített termelékenység, az iparban dolgozó felsőfokú végzettségűek aránya, a vállalatok K+F teljesítménye, elektronikus közigazgatás, kormányzati hatékonyság, a kis- és középvállalkozások hitelhez jutása). Magyarország a Világbank által évente közreadott versenyképességi rangsorban a vizsgált országok felső harmadában helyezkedik el. A befektetői környezet megítélését a cégek működésével kapcsolatos nyilvánossági szabályok alacsony foka rontja le, illetve az, hogy a korlátolt felelősségű társaságok vezetőit az alaptőkén túli tartozásokért nem lehet felelősségre vonni. Az adózással kapcsolatos szabályok pedig azért befolyásolják negatívan a versenyképességet, mert sokfajta adónem van, az adózási kötelezettségek teljesítése évi két-háromszáz munkaórát vesz el, és a közterhek a cég által megtermelt profit mintegy felére rúgnak. Ugyanebben a rangsorban, de csak az Európai Unió 28 tagállamát számba véve, mint ahogyan az a 3. ábrából kiolvasható, Magyarország a huszadik helyen áll. A 2005 óta elkészített Doing Business rangsorokban a 2006-os 66. hely után 2008-ban álltunk a legjobb, a 41. helyen; azóta romlik Magyar- ország pozíciója. 180 Külügyi Szemle
