Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Kettős kötődés egymásba építését. „Global player" szerepe gyorsan erősödik, elsősorban az ázsiai, főleg a kínai és a délkelet-ázsiai régióval való együttműködésének hatására. A német gazdaság fejlődése az 1990-2013-as időszakban, nemzetközi összehasonlításban Németország gazdasági versenyképessége nem foglalható össze egyetlen sommás megítélésben. E tanulmányban a kiválasztott fő területeken mutatom be az 1990-2013- as időszak fejlődési tendenciáit.3 Németország területe az újraegyesítés óta 357.114 km2-t tesz ki, népessége 1990-ben mintegy 80 millió fő volt. Ez az ezredfordulóra meghaladta a 82 millió főt, majd 2005-ig csaknem félmillióval növekedett; azt követően viszont fogyásnak indult, amit a betelepülések csak részben tudtak ellensúlyozni, így 2013-ban 82,09 millióan éltek az országban. A német népesség aránya csökken Európában, s a betelepülések nélkül abszolút számban is visszaesést mutatna. A népességszám zsugorodása különösen a keletnémet tartományokban aggasztó tendencia. A probléma hátterében az elöregedés és a születések számának csökkenése áll, ami Európában a leginkább Németországban és Magyar- országon jelentkezik. Ennek kezelése súlyos, különleges terheket ró a gazdaságpolitikára, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer finanszírozására. Az EU 28 tagállamának össznépessége viszont 1990 és 2013 között közel 50 millió fővel szaporodott, 2013-ban 508 millió főt tett ki. Az USA lakossága 317 millió, Japáné 127 millió. Az EU28-ak népességnövekedésének túlnyomó részét az EU15-ök adják, ahol - döntően a betelepüléseknek köszönhetően - mintegy 40 milliós a gyarapodás. A gazdaságpolitika alakításában a demográfiai helyzetet egyre inkább figyelembe kell venni. Az ellátási rendszerek strukturális reformja mindenütt igen nehéz, de elengedhetetlen feladat. Németország bruttó hazai termékének értéke 1989-re vonatkozóan 1328,2 milliárd euróra tehető, melyből az NSZK-ét 1147,2 milliárd, az NDK-ét 181,0 milliárd euróra becsülték. Az újraegyesítés megnövelte Németország gazdasági potenciálját, de az egy főre jutó fejlettségi mutatók a keletnémet tartományok terhes öröksége miatt jelentősen romlottak. A német gazdaság az ezredfordulón 2063 milliárd eurót, 2013-ban 2737 milliárd eurót állított elő. Németország az EU27-ek bruttó hazai termékéből 1995-ben még 27 százalékkal részesedett, 2013-ban viszont, a tartósan lassú növekedési pálya következményeként, az EU28-ak közt már csak 21 százalékos a súlya. (2. táblázat) A fejlettségről és annak színvonaláról az egy főre jutó, vásárlőerő-paritáson mért GDP fontos jelzéssel bír. Az EU15-ök adatát 100-nak véve, Németország nyugati fele 1990-ben 23,2 százalékkal volt fejlettebb az EU15-ök átlagánál; 1995-ben Németország egésze 11,2 százalékkal haladta meg az átlagot, míg 2013-ban 12,2 százalékkal. E téren 2014. tavasz 37
