Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jeszenszky Géza: Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig
Magyarország a brit gondolkodásban amelyek 1939. szeptember 1-je után történtek".78 Amikor Magyarország 1940. november 20-án csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez, angliai barátai feloszlatták az Angol-Magyar Társaságot.79 Amikor 1940 őszén Magyarország - némi habozás után - megengedte, hogy német „tancsapatok" utazzanak át területén Romániába annak kérésére, ezt brit részről annak ellenére rosszallották, hogy a nyáron Románia lemondott az angol garanciáról, és látványosan Németországhoz igazította politikáját. 1940 októberében Sir Alexander Cadogan, a külügyminisztérium főtitkára a magyar követ tudomására hozta, hogy ha Magyarország német csapatokat enged át a területén egy Nagy-Britanniával szövetséges állam elleni támadásra, vagy a támadáshoz csatlakozik, akkor azt Londonban casus bellinek tekintik.80 Ez a helyzet hamarosan elő is állt, amikor a háromhatalmi egyezményhez csatlakozó jugoszláv kormányt puccsal megdöntötték, s erre Hitler elhatározta Jugoszlávia megtámadását. Az 1940. decemberben déli szomszédjával „örök barátsági" szerződést kötő Magyarország előtt a választás az volt, hogy ellenáll-e a németek átvonulásának, vagy csatlakozik a támadáshoz, amiért visszakaphatja az elcsatolt Délvidéket. Teleki a dilemmát az öngyilkossággal oldotta fel. Churchill is megrendüléssel fogadta a hírt - bár az alaptalan, hogy a következő békekonferenciára egy üres széket ígért Teleki emlékére.81 A második világháború történetéről írott monumentális munkájában mégis szépen emlékezett meg Telekiről: „Öngyilkosságával az volt a célja, hogy magát és népét felmentse a Jugoszlávia elleni német támadásért viselt felelősség alól. Áldozata tisztára mosta nevét a történelem előtt. De a német seregeket nem tudta megállítani, és a történtek következményeit sem volt képes elhárítani."82 Teleki öngyilkosságának hatása alatt Churchill elállt a Magyarországnak küldendő hadüzenettől, megelégedett a diplomáciai kapcsolatok megszakításával.83 Eden külügyminiszter a nála búcsúlátogatáson megjelenő Barczát figyelmeztette, hogy a jugoszláv-magyar barátsági szerződés megszegése „örök szégyene marad Magyarországnak", és „Teleki volt az utolsó, akiben még bíztunk, azokkal, akik ma hatalmon vannak, nem fogunk soha többé szóba állni".84 „Sem rokonszenv, sem kímélet", 1941-1945 A követek elutazása után a magyar-brit viszonyt az az irányelv határozta meg, amire a távozó O'Malley már utalt, hogy mindaddig, amíg Magyarország a tengelyt támogatja és Nagy-Britannia szövetségesei ellen harcol, nem számíthat sem rokonszenvre, sem kíméletre.85 Nagy-Britannia beígért hadüzenetét Teleki öngyilkossága csak késleltette, de el nem háríthatta. Sztálin ismételt követelésére 1941. december 7-én a brit kormány a Szovjetunió ellen harcoló Finnország, Románia és Magyarország kormányának hadat üzent. Az utolsó budapesti brit követ, mindenekelőtt pedig a tárgyilagos, de ezért magyarbarátnak elkönyvelt C. A. Macartney bizonyos megértést tanúsított Magyarország 2014. nyár 165
