Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jeszenszky Géza: Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig

Magyarország a brit gondolkodásban Rothermere revíziós sajtókampánya nem volt hosszú életű, hatása pedig - az 1927- ben Herczeg Ferenc elnöklete alatt létrejött Magyar Revíziós Liga londoni képviselői (1934-ig Hordósy Iván, utána Póka-Pivny Béla) erőfeszítéseinek ellenére - nem volt számottevő. A Trianon vitájában Magyarország mellett kiálló politikusok azonban rendszeresen érveltek a magyar határok megváltoztatása mellett, az angol sajtóban megjelent levelekben, előadásokban és társadalmi eseményeken elmondott beszé­dekben is rendszeresen szóltak a békeszerződés igazságtalanságairól.51 1927-ben egy 19 tagú csoport alakult a brit parlamentben, hogy a magyar határrevízió kérdését napirenden tartsák; ehhez rövidesen még harmincán csatlakoztak.52 1930-ban Lord Newton házában, Lord Londonderry elnöklete alatt megalakult az Angol-Magyar Társaság. Mindkét szerveződés az etnikai alapú revíziót, tehát a határ menti területek visszacsatolását tekintette a magyarkérdés megoldásának. Frederick Llewellyn-Jones liberális képviselő szavai szerint az európai békét leginkább a nemzeti kisebbségek problémája veszélyezteti, így azt kellene orvosolnia a Népszövetségnek, az azonban arra alkalmatlan. A gazdasági világválság alatt és azt követően Nagy-Britannia egy­re kisebb érdeklődést mutatott Közép-Európa iránt, de általánossá vált a nézet, hogy a békeszerződések indokolatlanul súlyosan büntették a veszteseket. 1932. november 23-án Winston Churchill az Alsóházban a danzigi korridor és Erdély ügyének újra­tárgyalását javasolta, és ezzel MacDonald miniszterelnök és Simon külügyminiszter is egyetértett.53 1933 júniusában az Alsóházban újjáalakult a Közép-európai Bizottság, elnöke Sir Robert Gower konzervatív párti képviselő lett. Céljuk volt felhívni a brit par­lament és kormány figyelmét a békeszerződésekből következő háborús feszültségekre. Ezen belül is elsősorban a trianoni béke revízióját és az utódállamokban élő magyar kisebbség védelmét tekintették feladatuknak, ezért 16 képviselő indítványt terjesztett az Alsóház elé, hogy a brit kormány a Népszövetségben vesse fel a trianoni békeszer­ződés módosítását. Az aláírók száma egy hónap alatt 116-ra növekedett, novemberre pedig a parlament mintegy 161 tagja írta alá az előterjesztést, amihez valamennyi párt­ból csatlakoztak politikusok.54 Llewellyn-Jones kijelentette, hogy azért vált a magyarok barátjává, mert rájött arra, „mennyire elnyomják az utódállamok a magyar kisebbsége­ket". 0 is nemzeti kisebbségnek, a walesi nemzetnek a tagja, így átérzi Magyarország problémáját.55 Az ugyancsak walesi Rhys Davies az 1933 húsvéti magyarországi útja után egy jelentésben foglalta össze a Trianon előtti és utáni területi, népesedési, gaz­dasági viszonyokat. A határ menti területeket, ahol egy tömbben élnek a magyarok - a Millerand-kísérőlevélre hivatkozva - könnyen visszacsatolhatónak tekintette. Azokon a területeken, ahol szétszórva él a magyarság, autonóm közigazgatást tartott a legmeg­felelőbbnek.56 Mindez összefüggött Bethlen István volt miniszterelnök 1933-as angliai fel- olvasókörútjával és előadásai publikálásával.57 Az angolul kiválóan beszélő volt miniszterelnöknek jelentős tekintélye volt a szigetországban. Előadásain, Trianon 2014. nyár 161

Next

/
Thumbnails
Contents