Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Kaszap Márton: UKIP. Hogyan kell értelmezni a radikális jobboldali párt felemelkedését?
Kaszap Márton 2. táblázat A UKIP támogatottsága a választások típusától függően (1994-2015) Év Választás Szavazat Szavazat Változás Változás Mandátum típusa (db) (százalék) (db) (százalékpont) (db) 1994 EP 155 487 1,000 1997 alsóházi 106 001 0,34-49 486-0,66 0 1999 EP 696 057 7,00 590 056 6,66 3 2001 alsóházi 390 910 1,48-305 147-5,52 0 2004 EP 2 650 768 16,10 2 259 858 14,62 12 2005 alsóházi 603 298 2,20-2 047 470-13,90 0 2009 EP 2 498 226 17,00 1 894 928 14,80 13 2010 alsóházi 919 546 3,17-1 578 680-13,90 0 2014 EP 4 376 635 27,49 3 457 089 24,32 24 2015 alsóházi ? 15,00" ?-12,49" 0* Forrás: www.ukpolitical.info, www.election.demon.co.uk , Electoral Calculus, UK Polling Report. "Előrejelzés. A táblázat utolsó két sora a 2014-es EP-választások és a 2015-ös parlamenti választások várható eredményeit mutatja be. Bár az ingadozás továbbra is folytatódik, a UKIP átlagos támogatottsága növekvő tendenciát mutat. Tehát 2015-ben 15 százalékot érhetnek el, ami kevesebb, mint a 2014-es 27,5 százalék, de lényegesen több, mint a 2010-es 3,1 százalék. Azonban még ezzel az eredménnyel se sikerülne alsóházi mandátumhoz jutniuk - ezt mutatja az utolsó oszlop legalsó sora mivel a többségi választási rendszer miatt az előzetes számítások alapján csak 20 százalék fölötti országos támogatottsággal tudnak egyéni választókerületeket nyerni.19 A legnagyobb kérdés ezért az, hogy sikerül-e megtartaniuk a 2014-es stratégiai szavazók többségét - mert ekkor szinte biztos bejutnának -, vagy nem sikerül, és akkor folytatódik a már megszokott procedúra: a sikeres EP-választások után a parlamenti választásokon drasztikus visszaesés következik. Ebben az esetben az a meglepő helyzet állna elő, hogy egy párt megnyeri az egyik évben az aktuális országos választást, majd a következőben úgy veszti el a másikat, hogy egyetlen mandátumhoz se jut. De mi lehet az oka ennek az ingadozásnak? Miért van az, hogy az EP-választásokon megjelennek a stratégiai szavazók, utána pedig eltűnnek? Válaszul több okot is fel lehet sorolni. Egyrészt azt, hogy az EP-választások az EU- ban mindenhol másodrendű választásoknak számítanak (second-order elections), ezért nincs akkora tétjük, mint a parlamenti választásoknak. Nem arról döntenek, hogy ki fogja irányítani az országot, hanem egy kevésbé fontos ügyről, az EP-képviseletről. Nem kell tehát olyan felelősségteljes döntést hozni, mint a parlamenti választásokon. Másrészt 140 Külügyi Szemle
