Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Bóta Zsolt Edward Snowden kiugrott NSA-ügynök által leleplezett amerikai lehallgatási tevékenység. Az NSA-ügy tartósan negatívan befolyásolja a német-amerikai kapcsolatok alakulását. Az Angela Merkel és Barack Obama közötti személyes viszony (amelynek közelsége és bizalmi szintje eleve elmaradt a Bush-Merkel viszonyé mögött) szintén jelentősen megromlott. Természetesen mindez nem fajul majd odáig, hogy az egyébként minden területen intenzív kétoldalú párbeszéd a gyakorlati kérdésekben megszakadna, vagy Németország nagyobb, látványos viszontlépéseket tenne. Várhatóan nem szenvedi meg a kapcsolatok lehűlését pl. az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) tárgyalása, amelyhez mindkét félnek jelentős érdekei fűződnek. Ami következményként esetleg mégis felmerül a CDU-s politikusi körökben, az az európai banki adatok amerikai hatóságoknak való átadásáról kötött ún. SWIFT-egyezmény szüneteltetése. Merkellel szemben erőteljes belpolitikai elvárás jelentkezik az iránt, hogy az NSA-ügyben kézzelfogható eredménnyel, legalábbis valamilyen amerikai gesztussal térjen haza a várhatóan még az első negyedévben sorra kerülő washingtoni útjáról. Az eddigi két Obama-megszólalás nem ad elégséges választ az amerikai titkosszolgálatok Németország ellen irányuló tevékenységének kritikájára: Berlinben úgy tartják, ígéretek vannak, de jogi kötelezettségvállalások nincsenek. Berlin számára közös érdek a titkosszolgálatok együttműködése, de az adatvédelem és a német polgárok jogainak biztosítása is. A partnerek egymás közötti magatartására vonatkozóan egyértelműen meg kell határozni a szabályokat, továbbá törekedni kell a hihető és ellenőrizhető megállapodások elfogadására az állampolgárok magánszférájának védelme érdekében. Edward Snowden egy ARD-interjúban elmondta,14 hogy nem Merkel volt az egyetlen német politikus, akit lehallgattak (azóta kiderült, hogy kancellár korában Schröder is célkeresztben volt), továbbá, hogy az NSA nemcsak politikai, hanem gazdasági kémkedést is folytat a kiemelt német vállalatok ellen. Hogy mekkora a ténylegesen érintettek köre, az talán még ezután fog majd kiderülni, s az nyilván erősen befolyásolja majd a német-amerikai kapcsolatok légkörét. Mint ahogy befolyásolják azt az olyan elszólások is, mint amilyet Victoria Nuland amerikai külügyi helyettes államtitkár engedett meg magának (vulgáris kifejezéssel illetve az Európai Uniót az ukrajnai tevékenységéért) - a jelen helyzetben nem meglepő, hogy éppen a német kormányszóvivő-helyettes dorgálta ezért, „teljességgel elfogadhatatlannak" minősítve a diplomáciai kisiklást.15 Az új német kormánytól alapvetően a folyamatosság jegyében továbbvitt Európa-, kül- és biztonságpolitikára számíthatunk. Az európai parlamenti választásokig tartó időszakban az eddig bírált uniós partnerországok (jobb- vagy baloldali) kormányait most 32 Külügyi Szemle
