Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Klein Dóra aki éppen saját pártja ellen szavazott (hiszen az juttatta be az országot a Közös Piacba), így a „Nem" kampányt támogatta.30 Néhány társa volt csak mellette, a párt túlnyomó többsége az EK-tagság mellett állt ki. A Parlamentben csak néhány hellyel rendelkező liberális demokraták egyhangúlag az EK-tagság pártján voltak.31 A választási rendszer kérdésében tartott 2011-es népszavazásnál alapvetően más körülmények álltak fenn, mert azt (a most is hatalmon lévő) koalíciós kormány írta ki. Ez a jelenség ritka a brit rendszerben, legutóbb 1940-45 között volt rá példa, Winston Churchill elnöksége idején. A mostani koalíció résztvevői, a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták a kezdetektől eltérő álláspontra helyezkedtek. A konzervatívok - élükön David Cameronnal - az érvényben lévő, „a győztes mindent visz" (First Past the Post, FPTP) rendszer fenntartása mellett voltak. Cameronnak ugyanakkor nem állt érdekében ezt nyíltan és aktívan felvállalni, mert rossz fényt vetett volna a koalícióra, így inkább a status quo megőrzése volt a célja. A liberális demokraták viszont az alternatív választási rendszert (Alternative Vote, AV) preferálták, ők szorgalmazták a népszavazás megtartását. A Munkáspárt nem foglalt egységes állást a kérdésben: a párt új vezetője, Ed Miliband és néhány társa az alternatív voksolást támogatta, a párt másik része elégedett volt az egyszerű többségen alapuló rendszerrel.32 A szakszervezetek és a népszavazás Az érdekcsoportoknak jelentős szerepük lehet egy-egy választásnál, népszavazásnál, mégpedig azért, mert óriási tömegeket tudnak elérni és mozgósítani. A két vizsgált népszavazás közül valójában csak az 1975-ösnél érvényesült ez, de ott is csak a szak- szervezetek szerepe érdemel mélyebb vizsgálódást. „A szakszervezetek a legrégebbi érdekképviseleti szervezetek, amelyeknek közhatalmi jogosítványaik nincsenek (nem állami szervezetek), és mivel pártoktól eltérő funkcióik vannak, eltér szervezeti felépítésük is."33 Az 1975-ös népszavazás kapcsán a Szakszervezeti Kongresszus szerepét fontos hangsúlyozni. 1970 és 1975 között a kongresszus számos vitát tartott a kérdésben. Ezeken a szakszervezetek megfogalmazták azokat a politikai és gazdasági érveket és kérdéseket, melyek az EK-tagság mellett vagy ellen szóltak.34 A Szakszervezeti Kongresszus elsősorban értelemszerűen a gazdasági érdekeket tartotta szem előtt álláspontja kialakítása során. Az 1960-as évek második feléig nem ellenezte a csatlakozást, akkoriban azonban az ország gazdasági teljesítménye egyre rosszabb volt, és a világgazdasági körülmények is romló tendenciát mutattak. 1971-ben összeomlott a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer, ami a font árfolyamának megemeléséhez, így a brit kereskedelmi mérleg romlásához vezetett. A csatlakozás évére a deficit negatív rekordot döntött, az 110 Külügyi Szemle
