Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Gálik Zoltán esetén a tagjelölt országok a közösségi jogot fejezetekre bontva tárgyalják a tagállamokkal. Ehhez a rendszerhez hasonlóan, a kompetencia-felülvizsgálati program 32 fejezetre bontva vizsgálja az egyes területeket. A vizsgálatok annak a megállapítására irányulnak, hogy a kompetenciák, amelyek uniós, tagállami, illetve megosztott szinten lehetnek, megfelelő helyen vannak-e, illetve a jelenlegi viszonyok között kívánatos lenne-e azok új szintre helyezése. Nem kizárólag az uniós kompetenciák lebontására irányulhat a résztvevők véleménye: egyes esetekben akár az uniós kompetenciák bővítése is elképzelhető. A konzultáció négy, egymást átfedő szemeszterre oszlik, az egyes szemeszterek végén a beérkezett véleményeket összesítik és egy-egy összefoglaló kiadványban közzéteszik. A brit kormány nyilatkozott arról, mi a terve a negyedik szemeszter végén közzéteendő, utolsó összefoglaló után. A konzultációnak közvetlen jogi következménye nincs, ennek ellenére jelentősége kiemelkedően fontos, hiszen mélyreható elemzését adja a lisszaboni szerződés alapján megvalósult uniós kompetenciaterületeknek. Az integráció fennállása alatt még nem történt ehhez fogható mélyreható és átfogó elemzés a megvalósított együttműködési területek elemzésével. A koalíciós kormánynak jelenleg nincs kialakított álláspontja az Európai Unióval való kapcsolatok megváltoztatásának módjáról. Sem a kormányfő, sem a Konzervatív Párt nem nyilatkozott arról, hogy a népszavazás kampányában a bent maradás, vagy a kilépés mellett érvelnének. Ez érthető, hiszen egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a tárgyalások végeredménye, milyen kapcsolatok mellett vagy ellen kell majd érvelniük. A tanulmány írásakor az első két szemeszter zárult már teljesen le. Az összesítő megállapításokat tartalmazó dokumentumokból határozottan kirajzolódik, hogy a kompetenciákat szinte kivétel nélkül minden vizsgált területen a megfelelő helyen találták.23 Az egységes piac vonatkozásában az Egyesült Királyság saját magát annak egyik legfontosabb kezdeményezőjeként és kedvezményezettjeként ítéli meg. Az értékelések hosszan elemzik az egységes piac várható változásait, a globalizáció hatásait, az európai fiskális integrációnak a gazdasági kormányzás irányába tett lépéseit és a digitális egységes piac kialakítását. A közös európai külpolitikára vonatkozó megállapítások között szerepel, hogy az együttműködés kormányközi alapon történik, nem rendelkezik kizárólagos kompetenciákkal, a döntéseket többnyire egyhangúan hozzák meg, a vétó lehetősége adott a tagállamok számára, a külkereskedelemmel kapcsolatos határok jól körülírtak,24 és további koherenciára van szükség a közös külügyi szolgálat tevékenységében. A fejlesztési együttműködést és a humanitárius segítségnyújtást párhuzamos kompetenciaként értékelik, amelyek nem akadályozzák meg a tagállamokat a saját programjaik megvalósításában, sőt multiplikátorként felerősítik a tagállami kezdeményezéseket. Az adózás területén a hozzáadottérték-adó harmonizálásának szintjét megfelelőnek találták, a konszolidált egységes társasági adóalap (Common Consolidated Corporate Tax Base, CCCTB) megvalósításában nem kívánnak részt venni. A vállalati adózási kérdések szempontjából az egyesülésekre vonatkozó irányelv, az 66 Külügyi Szemle
