Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Gálik Zoltán lehet tudni, a tagállamok hogyan reagálnak a brit felvetésekre, a javasolt változtatások beépíthetők-e az EU joganyagába. Másrészt a tagállamok gyakran csupán a politikai zsarolás eszközét látják a népszavazással való fenyegetésben. Az Európai Bizottság elnökének megválasztása körüli vitákban maga Cameron is rájátszott erre, amikor azzal fenyegette meg a tagállamok vezetőit, hogy Jean-Claude Juncker jelölése esetén már 2015-ben kiírhatják a népszavazást az - addig rendelkezésre álló rövid idő miatt kivitelezhetetlen - újratárgyalások nélkül is. Ugyanakkor a népszavazástól való tartózkodás is politikai hullámokat vethet: 2011 októberében, önálló képviselői indítvánnyal, konzervatív politikusok kezdeményezték egy törvény megalkotását arról, hogy százezer választópolgár támogató aláírása esetén népszavazást kelljen tartani az EU-tagságról. A kormány akkor nem állt ki a javaslat mellett, s ez az egyik eddigi legnagyobb vihart kavarta a képviselők és a kormány között. Hasonlóan ehhez, 2012. május 29-én David Cameron elvetette a népszavazás kiírásának lehetőségét az európai pénzügyi rendszer stabilizálásáról folytatott tárgyalások lezárása után is.17 A kormányfő világossá tette, hogy a népszavazási kezdeményezés mögé csak akkor áll, ha sikerül stabilizálni az euróövezet működését. A májusi tárgyalásokon a brit miniszterelnöknek sikerült megállapodnia a tagállamokkal arról, hogy az euróövezet új gazdasági kormányzati rendszere nem fogja aláásni az egységes piac alapelveit és működési mechanizmusát. A sikeres tárgyalásoknak tudható be, hogy akkor elutasította a népszavazás kiírásának szükségességét. A közvélemény-kutatások szerint az Európai Unióról szóló népszavazás kiírása nem tartozik a választópolgárok által legfontosabbnak tartott kérdések közé, az Ipsos MÓRI 2013. áprilisi felmérése szerint 38 választási lehetőség közül az emberek mindössze 1 százaléka tartotta a legfontosabb kérdésnek az uniós tagságról szóló vitát.18 A 2013. január 23-án bejelentett népszavazás a kormányfő elképzelései szerint egy új, megváltoztatott szerződéses viszony elfogadásáról vagy elutasításáról szólna. A brit kormány hivatalos álláspontot még nem alakított ki a kérdésről, az annak kidolgozásához vezető háttérmunkát viszont a kompetencia-felülvizsgálati program keretében már korán, 2012-ben megkezdte. David Cameron a parlamenti felszólalásaiban többször célzást tett19 a reformokra váró uniós együttműködési területekre, valamint a már megkezdett reformokra. Az előbbi kategóriába tartozik a véleménye szerint „katasztrofális" uniós halászati politika (a kompetencia-felülvizsgálati program 2014 nyarán összegzi megállapításait ezen a területen) és a túl nagyra nőtt európai bürokrácia. A megkezdett reformok közé sorolja az Európai Unió költségvetésének csökkentése terén elért eredményeket, valamint az egységes piac tökéletesítése irányába tett lépéseket. A népszavazási kezdeményezést az Amerikai Egyesült Államok nem nézi jó szemmel. Már hetekkel Cameron 2013. januári beszéde előtt Philip Gordon, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára kifejezte, hogy az Obama-adminisztráció a brit európai uniós tagságot fontosnak tartja, és a két ország „különleges kapcsolatának" leértékelődéséhez vezethet az Unióból való kilépés.20 62 Külügyi Szemle
