Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Gálik Zoltán szabadalmi rendszerének védelméhez. Az Európai Unión kívüli országokkal kapcsolatos kezdeményezések (pl. az új társulási egyezményekhez kötődő szabályozások) értékelésénél a brit kormány konzekvensen mérlegeli a meglévő kétoldalú és többoldalú megállapodásait, és annak függvényében dönt a belépésről, hogy európai szintre emelve azok előnyöket jelentenek-e számára. A kivételeknek az uniós szerződésekbe való beépítését az Egyesült Királyság hatékonyan használta a múltban. A kivételek azóta is jól működnek, és mint láthattuk, a „belépés" lehetősége rendkívül rugalmasan alkalmazható eszközt ad a britek Európa-politikája kezébe. A lisszaboni szerződés hatályba lépése óta azonban az Egyesült Királyság csak a korábban elért kivételeket tudja érvényesíteni, a jelenlegi uniós alku- folyamatokból kiszorul ez a fajta lehetőség, és David Cameron nem tudott élni vele a gazdasági kormányzás egyes mechanizmusainak létrehozása során. Népszavazás az uniós tagságról Az elmúlt fél évszázad folyamán a brit politikai elit többször használta a népszavazás ötletét a kulcsfontosságú Európa-politikai kérdésekről folytatott viták során. A csatlakozási szerződés helyességét megkérdőjelező 1975-ös, megvalósult referendum mellett az ígéretek szintjén maradt az alkotmányos szerződésről és az euró bevezetéséről kiírandó népszavazás. Az európai uniós tagságról szóló referendum ötlete nem új keletű, a csatlakozás óta eltelt időben kisebb-nagyobb megszakításokkal rendre visszatér. David Cameron koalíciós kormányának a megalakulásakor nem volt a napirendjén az uniós kapcsolatokról szóló népszavazás kiírása. A Konzervatív Párt euroszkeptikus szárnya a 2010-es választások után az Európai Unió törvény megalkotására helyezte a hangsúlyt, de az ügydöntő népszavazás megvalósítása náluk mindvégig a politikai napirenden maradt. David Cameron hosszas előkészítés után, a Bloomberg cégcsoport londoni épületében mondta el a kormány Európa-politikájának alapvetéseiről szóló beszédét („Bloomberg- beszéd"16), 2013. január 23-án. A nagy ívű, történelmi párhuzamokkal színesített beszéd a második világháború következményeitől indított, az európai integrációt az európai béke zálogaként, a német-francia megbékélés szimbólumaként festette le, melyben az Egyesült Királyság a jólét, a stabilitás, a szabadság és a demokrácia megtestesülését látja. Cameron leszögezte, hogy nem kívánja az országot elszigetelni, fő célja az Európai Unió átalakítása. A kormányfő három alapvető problémát lát az EU működésében: az euróövezet válságának következményeit, az európai versenyképesség problémáját, valamint az EU és a polgárok közötti, egyre mélyülő szakadékot, amely leginkább a demokratikus elszámoltathatóság hiányában mutatkozik meg. Cameron öt területet jelöl meg, amelyeken alapvető változtatásokat kell elvégezni az Unió hatékony működtetése érdekében. Első a versenyképesség növelése, amely a közös piac - azon belül is 60 Külügyi Szemle
