Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA, BRIT IDENTITÁS - Magyarics Tamás: Brit kül- és biztonságpolitikai dilemmák a 21. század elején
Brit kül- és biztonságpolitikai dilemmák A fentiekben már szó esett a hidegháború után Oroszország iránt egyre megértőbbnek mutatkozó német (és francia) álláspontról is; egy Moszkvával szemben szkeptikusabb London távolléte közelebb hozhatja az angolszász hatalmak nélküli, de gaulle-i és a gorbacsovi „Európa-ház" megvalósulását. Korábban éppen Nagy-Britannia volt az az európai ország, amely a leghatározottabban utasította el Dmitrij Medvegyevnek a még orosz elnökként egy „új európai védelmi struktúrára" tett javaslatát - amely Európára nézve gyakorlatilag az amerikaiak kiszorítását és az oroszok belépését jelentette volna. A britek és az amerikaiak még egy ennél geopolitikailag és geostratégiailag „ártatlanabb" kezdeményezést is elfojtottak, amikor 2003. februárban a „csokoládé csúcstalálkozón" részt vevő Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg egy állandó hadműveleti parancsnokságot akart létrehozni a NATO keretein kívül.42 A britek az amerikaiakkal együtt vehemensen elleneznek mindenféle duplikációt (Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter híressé vált „három D"-jének - „decoupling, duplication, discrimination" - egyikét). Nagy-Britannia ugyanígy megkérdőjelezi a lisszaboni szerződés által lehetővé tett ún. állandó strukturált együttműködést (Permanent Structured Cooperation, PESCO) is, azaz azt a védelmi téren való közös fellépést szolgáló mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a képességeik átalakítása során elmélyítsék az európai védelmi struktúrákon belüli együttműködésüket. Az európai biztonsági és védelmi politikának a legnagyobb gyengesége azonban nem is a képességek esetleges megkettőzése vagy olyan parancsnoki struktúra kialakítása, amely párhuzamos vagy átfedéseket mutat a NATO- éval. Az Európai Unió tagállamainak valójában nincs egységes fenyegetettségpercepciójuk, és ebből következően az Európára leselkedő biztonsági kihívások kezelésére vonatkozó egységes álláspontjuk sem. A szervezet emiatt többnyire a „legkisebb közös nevező" mentén cselekszik, és inkább reagál az eseményekre, semmint proaktívan cselekedne. Nagy- Britannia a maga történelmi tapasztalataival, globális beágyazottságával és szemléletével vezető szerepre lenne predesztinálva egy ezen a téren egységesebb és erősebb Európa kialakításában; ennek hiányában az Európai Unió a következő évtizedekben jelentős „versenyhátrányba" kerülhet a többi erőközponttal szemben. Résumé British Foreign and Security Policy Dilemmas at the Beginning of the 21st Century The United Kingdom has had to reposition itself in the world at least three times since the conclusion of World War II. It lost an empire and found it rather difficult to find a role (paraphrasing Dean G. Acheson) after 1945. Winston Churchill tried to find an answer to the problem with his idea of the three circles of British foreign policy. However, the retreat from the world continued as more and more former colonies gained independence on one hand, while, on the other one, Great Britain was experiencing 2014. nyár 31
