Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 2. szám - BRIT-MAGYAR KAPCSOLATOK - Knott, Jonathan: Néhány gondolat a brit-magyar kapcsolatokról, 2014

Jonathan Knott lehet nyereségük, és hogyan hozhatnak létre munkahelyeket, ahelyett hogy hatástalan vagy szükségtelen bürokráciával kelljen megküzdeniük. Magyar üzletemberek gyak­ran mesélik nekem, hogy az uniós szabályozások hogyan akadályozzák őket a növeke­désben és abban, hogy több magyart foglalkoztathassanak. Ez különösen érvényes a kis- és középvállalkozásokra, melyek a vállalatok többségét teszik ki, és háromból két embernek adnak munkát Európában. Míg egy nagy cég át­lagban egy eurót költ alkalmazottanként, hogy eleget tegyen a szabályozásoknak, egy közepes vállalkozásnak kb. négy eurót, a kisebb vállalkozásoknak tíz eurót kell fizet­niük. A növekedés érdekében nemzeti és európai szinten is intézkedéseket kell hozni. De arra is szükségünk van, hogy a vállalatok a politikusoknak és köztisztviselőknek muníciót adjanak ahhoz, hogy egy jobb szabályozás mellett érvelhessenek. Tudnunk kell, mi segíti, és mi hátráltatja a sikeres üzletmenetet. A nemzeti kormányok és parlamentek szerepe Az Egyesült Királyság és Magyarország is hisz abban, hogy az új Európai Bizottság el­nökének közelebb kell hoznia az Európai Uniót az emberekhez. A nemzeti kormányok szerepét el kell ismerni. A nemzeti parlamentek meglátásait tiszteletben kell tartani, és annak az elvnek kell iránymutatónak lennie, mely úgy hangzik: „európait, ha szüksé­ges - nemzetit, ha lehetséges". Az Egyesült Királyság kormánya vezeti azt a vitát, hogy hogyan és hol hozzák meg azokat a döntéseket, melyek az európai állampolgárokat érintik. A 2012 júliusában in­dított UK Balance of Competences Review folytatódik, és az egyik legátfogóbb áttekinté­se lesz az EU döntéshozatalának. Alakítani fogja a demokráciáról, kompetenciáról és szubszidiaritásról szóló vitát. Ezek a kérdések még soha nem voltak ilyen fontosak és sürgetőek. Az EP-választásokat követően, ahol láthattunk néhány „földrengést" okozó ese­ményt, miniszterelnökünk azt mondta, hogy az eredmények ... egyértelmű üzenetet közvetítenek, melyet az Európai Unió nem intézhet el egy vállrándítással, és nem folytathatja úgy, ahogy azelőtt. Szükségünk van a változásra. Szükségünk van egy olyan szemléletmódra, amely felis­meri, hogy Európának arra kell koncentrálnia, ami fontos - a növekedésre és a munkahelyekre, és nem szabad annyi minden egyéb dolgot csinálnia. És természetesen szükségünk van olyan vezetőkre, akik tényleg értik ezt a szemléletet, és akik olyan Európát tudnak építeni, mely a nyitottságról, a versenyképességről és a rugalmasságról szól, nem pedig a múltról. 6 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents