Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - ESEMÉNYNAPTÁR - 2014. január 1.-március 31.
Külpolitikai eseménynaptár Március 5-6. EBESZ: Tizennyolc ország, köztük Magyarország, vesz részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi katonai megfigyelői missziójában. 6-án Ács Gábor alezredest nevezték ki a csoport vezetőjének és szóvivőjének. Március 6. Európai Unió: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján vett részt. A magyar kormányfő kijelentette: a magyar érdek az ukrajnai válsággal kapcsolatban változatlan, hazánk egy demokratikus, a saját lábán álló Ukrajnában érdekelt. A külügyminiszterek egy feltételekhez kötött és fokozatokra osztott, háromlépcsős uniós válaszlépés-sorozatról döntöttek. Elsőként abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió felfüggeszti az Oroszországgal folyó vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Március 6-7. Nemzetközi tanácskozás: A visegrádi, az északi és a balti országok külügyminiszterei, összesen tizenkét közép- és észak-európai ország képviselői az észtországi Narvában tanácskoztak. Észtország, Lettország, Litvánia, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kritikusnak minősítették az ukrajnai helyzetet, és azt javasolták, hogy az Unió küldjön megfigyelőket Ukrajnába. Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte. Március 7-8. Nemzetközi párt: Orbán Viktor miniszterelnök részt vett az Európai Néppárt dublini kongresszusán. A csúcstalálkozó fő témája a jobbközép pártcsalád európai parlamenti (EP) választási programjának megvitatása és az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó „csúcsjelöltjének" megválasztása volt, de az ukrán helyzet is középpontba került. Julija Timosenko volt ukrán kormányfő és Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője is a jelenlévők között volt, és mindketten beszédet mondtak. A kongresszus Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt választotta jelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára. Március 11. Bosznia-Hercegovina: A bosznia-hercegovinai parlamentek európai integrációs felkészítését támogató programról tartottak konferenciát Szarajevóban. Magyar részről Kövér László, az Országgyűlés elnöke vett részt. A házelnök felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűlés által irányított úgynevezett „ikerprogram" alapjaiban járulhat hozzá Bosznia-Hercegovina parlamentjeinek intézményi megerősítéséhez, és nagy lépést jelenthet az európai integráció útján az ország számára is. Kövér László szarajevói látogatása során megbeszélést folytatott Drágán Coviccsal, Bosznia-Hercegovina Parlamentje Népek Házának elnökével, a boszniai horvátok legnagyobb pártja, a HDZ BiH elnökével is. Március 12. Malajzia: Anifah Aman malajziai külügyminiszter Budapesten tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel. Martonyi János a megbeszélésen arra is kitért, hogy remélhetőleg néhány hónapon belül újranyitják a magyar nagykövetséget Kuala Lumpurban. 2014. tavasz 205