Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Bóta Zsolt Többségek kavalkádja, avagy mire megy egyötödnyi ellenzéki a Bundestagban? A német törvényhozás alsóházában (Bundestag) öt párt foglal helyet, melyből három - a Kereszténydemokrata Unió (Christlich Demokratische Union, CDU), a Keresztényszociális Unió (Christlich-Soziale Union, CSU) és a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, SPD) - kormánypárt és kettő (Baloldali Párt, Zöldek) ellenzéki erő. Ha a választók által leadott összes szavazatot tekintjük, akkor azt jelenthetjük ki, hogy a német választói akarat strukturális és látens jobboldali többséget eredményezett. Ennek matematikai alátámasztása érdekében a CDU/CSU 42 százalékos szavazatarányához hozzászámítjuk az ugyancsak inkább a polgári jobboldalhoz sorolt, de a bejutási küszöböt el nem ért két párt, a liberális Szabaddemokrata Párt (Freie Demokratische Partei, FDP) és az újonc protesztpárt, az „Alternatíva Németországnak" által együtt a 10 százalékot közelítő, de lényegében veszendőbe ment szavazatarányát. A Bundestagban ugyanakkor baloldali a valós többség: az SPD, a Szövetség '90/Zöldek párt és a Baloldali Párt együtt több mandátummal rendelkezik a keresztény uniópártoknál, közös kormányalakításuk azonban inkább csak elvi-matematikai opcióként, mintsem reális alternatívaként merült és merül fel. A kormányzó nagykoalíció többségét szemügyre véve viszont 4/5-ös arányt láthatunk: az 1/5-nyi ellenzék törvényi keretek közötti - házszabály szerinti - befolyása marginálisra töpörödött. Egy kormánytisztviselő, akinek hazája kormányát a jelenlegi kormányzati ciklus évei során külföldi partnerországok, köztük Németország, gyakran igyekeztek szembesíteni a kétharmados többség nyomán viselt felelősséggel, az ellenzékkel szembeni bánásmóddal, nehezen tartóztatja meg magát annak megvizsgálásától, milyen méltányossági lépéseket tett eddig a Bundestag a négyötödös helyzet kezelésére. Az aktuális többségi viszonyok mellett az ellenzéknek még az a joga is veszendőbe ment, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot hívjon össze, mert még ahhoz is legalább a képviselők negyedének (azaz a 20 százalékos ellenzék mellé még legalább 5 százaléknyi kormánypárti képviselő) támogatása kell. Ezen túlmenően törvényjavaslataiknak, egyéni indítványaiknak értelemszerűen semmi esélyük nem lesz, ha a nagykoalíció él az erőfölényével. Megindult hát a többpárti gondolkodás, amely az ellenzéket további, a „pozitív diszkriminációt jobban tükröző" jogosítványokhoz juttatná. A Bundestag kormánypárti frakciói emelni kívánják az ellenzéki képviselőcsoportok állami támogatását, az úgynevezett ellenzéki pótlékot, hogy jobban helyt tudjanak állni a csaknem 80 százalékos kormánypárti többséggel szemben. A Bundestag frakciói megállapodtak, hogy az ellenzék munkájának parlamenti megkönnyítése érdekében az általános érvényű 25 százalékos kvórumot - a határozat- és döntéshozatali képesség minimális határát - 20- ra csökkentik. így az ellenzéknek többek között módjában áll majd vizsgálóbizottságok 16 Külügyi Szemle
