Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMET KÜLPOLITIKA ÉS EMLÉKEZÉSKULTÚRA - Hausmann Róbert: Emlékezéskultúra a német-izraeli kapcsolatokban - A "normalizálhatatlan kapcsolat normalizációja" és alakulása 1990 után
Hausmann Robert lényegében elvitatja Izrael önvédelemhez való jogát egy olyan másik állammal szemben, amely nyíltan vitatja Izrael létezését, sőt nyilvánosan az ország elpusztításával fenyegetőzött."94 Néhány nappal a vers megjelenését követően Grasst persona non gratává nyilvánította az izraeli belügyminiszter, Eli Yishai.95 Ráadásul az SPD frakción belül - amelynek Grass régi és prominens támogatója - Christina Lange ügyvezető és mások is kifejezték, hogy a jövőben nem számítanak az írónak a választási kampányban való részvételére.96 Ugyanakkor a legtöbb bíráló megfogalmazta azt is, hogy Grass még akkor sem antiszemita, ha Izrael-kritikájában olyan kliséket használt is fel.97 Az SPD elnöke, Sigmar Gabriel határozottan kiállt Grass mellett, hangsúlyozva, hogy az írónak az Izraelt bíráló versével szembeni kritika egyszerűen túlzó és hisztérikus.98 A német-izraeli kapcsolatok egyedien érzékeny voltát mutatja a jénai főpolgármester bojkottja a telepes politika által érintett területekről érkező áruk ellen,99 illetve a vallási körülmetélés törvényességéről kialakult vita, amely nemcsak a németországi zsidó, hanem a jelentős létszámú ottani muzulmán közösség körében is felháborodást váltott ki.100 Annak eldöntésére, hogy napjaink új antiszemitizmusa hogyan ismerhető fel, lián Mór101 adott választ előadásában, egy erre alkalmazható hármas ismertetőjegy segítségével. Ez az ún. „3D"-ből, vagyis Izrael alapvető illegitimitásának igazolásából, Izrael démonizálásából és a más országokkal szemben Izraellel kapcsolatban alkalmazott kettős mércéből áll.102 Ilan Mór elmondta, hogy az utóbbi években az ún. szélsőbaloldali antiszemitizmus jelensége felerősödött Németországban.103 Izraelben az emlékezetkultúra más alapokon nyugszik. Az izraelieknek a németekhez való viszonyát egyre kevésbé határozza meg a soá emlékezete. Ugyanis az izraeli társadalomban a holokausztemlékezet nem kizárólag Németországgal kapcsolatos jelenségként, sokkal inkább egy, a társadalomba beépült univerzális identitásként értelmezhető. 1953-ban a hivatalos emlékezet helyeként Izraelben létrehozták a Jad Va- sem intézetét, 1959-ben a Knesszet döntött a holokauszt izraeli emléknapjának bevezetéséről, a holokauszt bemutatását pedig középiskolai tantárggyá tette az izraeli oktatási minisztérium.104 2012 februárjában Guido Westerwelle német külügyminiszter izraeli partnerével egyezményt írt alá arról, hogy a németek a jeruzsálemi Jad Vasem holo- kauszt-emlékhelyet 2012 és 2021 között 10 millió euróval támogatják, ezzel is elősegítve az intézménynek az archívumok gondozásával foglalkozó és pedagógiai munkáját.105 Izraelnek a németekhez köthető további sajátos formációját jelentik a korábban német nyelvű földről Palesztinába106 kivándorló, többnyire jiddis nyelven beszélő zsidók, az ún. Yekkek. A német állam és a németországi zsidó közösség kapcsolata - a német jóvátétel-politika 1990 után A német-izraeli kapcsolatok „normalizálhatatlansági" pillérének szintén egyedi belső dimenzióját képezi a németországi zsidó közösség helye a német államban és társadalomban. 160 Külügyi Szemle
