Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KULTURÁLIS KAPCSOLATOK - Masát András: Nemzetközi felsőoktatási projektmodell a német-magyar kapcsolatok rendszerében: az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, Budapest
Nemzetközi felsőoktatási projektmodell Az elmúlt 12 évre visszatekintve a következő mondható el: az alapítást követő első szakaszban (kb. 2007-ig) többször is a „lét volt a tét"; a második szakaszban (kb. 2008-tól 2013-ig) a konszolidáció lényegében sikerrel befejeződött, az egyetem helye a kutatási és oktatási hálózatok kiépítésével mind a magyar felsőoktatásban, mind a közép-európai térségben megszilárdult, pénzügyi helyzetével párhuzamosan. A 2014-15-ös évek feladata a 2016-tól 2020-ig futó periódus előkészítése. Ez egy összetett feladatkomplexumot jelent, melyben az oktatási struktúrák végiggondolása és átalakítása (pl. az egyes fakultások szerepének felülvizsgálata), az egyetemi vezetés és menedzsment struktúrájának további erősítése, a szakkínálat bővítése („vezetés és szervezés" mesterképzési szakkal), illetve részbeni átalakítása (a 2014 őszén induló „Közép-Európa-tanulmá- nyok-kultúrdiplomácia" szakkal) egy-egy állomás lesz. A 2016-tól kezdődő szakasz már egyértelműen egy újabb, ezúttal minőségi ugrást kell, hogy jelentsen. Ennek pedig nemcsak abban kell megnyilvánulnia, hogy az elképzelt átalakításokat bevezetjük, hanem abban is, hogy ezek eredményeként egy hosszú távú, kiszámítható fejlődési és fejlesztési pályára áll az Andrássy Egyetem. Már most azon dolgozunk, hogy a folyamatosság és főképp a fenntarthatóság határozza meg a jövőképünket. Ennek kutatási-oktatási feladatait és a pénzügyi feltételeket egyaránt úgy kell meghatározni, hogy sokkal inkább egy egyetemi intézményről, mintsem egy felsőoktatási projektről tudjunk beszélni. Ugyanis egy projekt elsősorban bizonyos időtartamra meghatározott kutatási, illetve oktatási feladatok elvégzésére történő együttműködést jelent, egy egyetem ellenben csakis hosszú távú működésben gondolkodhat, tehát fenntartható, de - épp ezért szükségszerűen - dinamikus, rugalmas struktúrákban tudja kifejteni tevékenységét. Csak így lehet kiépíteni a törzsoktatókkal, kutató professzorok időben korlátozott meghívásával és vendégelőadókkal azt az oktatói-kutatói bázist, azt a kapcsolatrendszert és nem utolsósorban azt a reputációt, amely egy felsőoktatási intézményt alkalmassá tesz arra, hogy a 21. század kihívásaira adekvátan és a potenciális hallgatókat megszólítva, azok számára vonzóan tudjon válaszolni. Az Andrássy Egyetem túl van a kezdeti nehézségeken, európai és térségbeli oktató- és kutatómunkája, sokoldalú szerepe egyre (el-)ismertebb. Azt, hogy a fentebb részletezett tevékenységét ez az egyetem a német nyelvű kulturális és tudományos tradíciók talaján állva végzi, napjaink tudomány- és tudástranszferjében egy olyan többlet, olyan addicionális lehetőség Magyarországon, mely egyaránt segíti a regionális beágyazódottságot és az európai diskurzusokban való részvételt, a magyar felsőoktatás nemzetköziesedését éppúgy, mint a közép-európai térségben való tudományos kommunikációt. 2014. tavasz 145
