Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE - Pócza Kálmán: Politika és alkotmánybíróság: a Bundesverfassungsgericht létrejötte
Pócza Kálmán alkotmánybírói hatalom kiépítésének megkerülhetetlen feltételei voltak. Ha ezek a kérdések nem az alkotmánybíróság számára kedvezően dőltek volna el az ötvenes évek elejének politikai csatározásai során, akkor ma egész bizonyosan egy jóval kisebb hatalommal felruházott intézménnyel lenne dolga a német politika szereplőinek, s ebből következően a közép-európai átalakulások során sem tekintettek volna a német alkotmánybíróságra követendő mintaként. Könnyen lehet, hogy a magyar Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás fejlődése is más utat járt volna be. Mindezeket a kérdéseket figyelembe véve érdemes lesz számba venni, hogy milyen rögös út vezetett a német alkotmánybíróság hatalmának kiépítéséhez, milyen politikai csatákat, hatalmi harcokat kellett megnyernie ahhoz, hogy aztán később, a nyolcvanas évektől kezdődően már csak igen ritkán kérdőjelezzék meg hatalmát a politikai szereplők. Jelen írás tulajdonképpen egy, a témában hamarosan megjelenő, nagyobb lélegzetű munka előkészületének, előtanulmányának is tekinthető. (A készülő, átfogó összehasonlító elemzés a kommunizmus bukása után Közép-Európában elterjedt alkotmánybíráskodás gyakorlatára fókuszál majd.) Jelen tanulmány célja ezért, hogy felvázolja a közép-európai alkotmánybíráskodás számára mintául szolgáló német alkotmánybíróság felállításának körülményeit, illetve hogy bepillantást nyerjünk az első napok eseményeibe. Ezek a napok ugyanis döntőnek bizonyultak a későbbiekre nézvést is. A konfliktusok elnapolása: a német alaptörvény és az alkotmánybíróság A német alkotmánybíróságról igen gyakran állították történészek, politikatudósok és jogászok is, hogy bizonyos értelemben a második világháború utáni nyugatnémet politikai rendszer „későszülött" gyermeke.2 Első ülését ugyanis csak bő két és fél évvel a német alaptörvény elfogadását követően, 1951. szeptember elején tartotta meg.3 Bár az alaptörvény megalkotása folyamán még úgy tűnt, hogy többé-kevésbé minden politikai szereplő egyetért a német joghagyománytól amúgy idegen alkotmánybírósági intézmény létrehozásának szükségességében, annak vonatkozásában fontos, alkotmányba illő kérdésekről mégsem döntöttek 1949 májusáig. Sőt, azt követően is bő másfél évbe telt, míg egy konfliktusokkal és politikai blokádokkal terhelt folyamat végén sikerült elfogadniuk az alkotmánybíróságról szóló törvényt. Igaz ugyanakkor, hogy a minősített többséget nem igénylő alkotmánybírósági törvényt hatalmas többséggel fogadta el a Bundestag (csak a kommunista párt szavazott nemmel).4 A szövetségi alkotmánybíróság felállításának szüksége már az egyes tartományok alkotmányának kialakításakor is szóba került, és a tartományi miniszterelnökök által 1948 augusztusára, Herrenchiemseebe egybehívott szakértői értekezleten szintén tárgyaltak a legfontosabb kérdésekről. Ez az értekezlet az alkotmányozó gyűlésként funkcionáló és a tartományi gyűlések által megválasztott képviselőkből álló Parlamenti Tanács munkáját készítette 112 Külügyi Szemle
