Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Tóth Terézia Erika mert azok az egyes államok belső lehetőségeit és felelősségét hangsúlyozzák. A harmadik generáció pedig még kevesebb figyelmet kap. • A terrorizmus elleni harcban az emberi jogok érvényesítése érdekében a titkosszolgálatok jobb adminisztratív és parlamenti ellenőrzése szükséges; német hivatalnokok ne vegyenek részt olyan országban kihallgatáson, ahol a kínzás gyakorlat, vagy ahol a fogva tartás jogilag nem tisztázott.73 • Bár a német nemzetközi fejlesztéspolitika elvei között 1991 óta kiemelt helyen szerepel az emberi jogok tiszteletben tartása az adott országban, a kondicionalitási kritériumokat a szövetségi kormány ezen a téren is szelektíven alkalmazza. • Az ENSZ szervezeteiben 2003-ban konszenzus született arról, hogy a nemzetközi fejlesztéspolitika alakításában az emberi jogi megközelítés a legcélravezetőbb. Ezzel szemben a német fejlesztéspolitika még mindig öt szemponttal számol, ezekből csak az egyik az emberi jogok védelme és helyzete. • A nemzetközi fejlesztéspolitikában nagyobb átláthatóságra van szükség a partnerországok kiválasztásában és az együttműködés alakításában. Fontos az együttműködés hatékonyságának mérése és a partnerországoktól az elszámoltathatóság megkövetelése.74 • A német fegyverexport-engedélyezési gyakorlat az emberi jogi politika szempontjából nem koherens, és a Bundestagnak nincs fölötte ellenőrzése. E téren nagyobb koherenciára, transzparenciára és jogszabályváltozásra van szükség. Összefoglalás Németország számára az emberi jogok védelme morális felelősség és alaptörvénybe foglalt jogi kötelesség, amely a német nemzeti identitásból vezethető le. Az emberi jogok egyetemes védelme - a kormányzás politikai színezetétől függetlenül - a német külpolitika egyik központi célja és feladata. Berlin a multilateralizmus feltétlen híveként a nemzetközi normaalkotás és a végrehajtás aktív résztvevője. A német felfogás szerint az emberi jogok védelme nemcsak érték, de érdek is, mert a nemzetközi béke és biztonság erősítésének, valamint az emberhez méltó életkörülmények és a fenntartható fejlődés biztosításának egyik eszköze. Németország külpolitikáját és emberi jogi politikáját nemcsak történelmi múltja, hanem gazdasági teljesítőképessége és politikai súlya miatt is kiemelt figyelem övezi. Az ország a nemzeti és az európai érdekeit szem előtt tartva, valamint növekvő nemzetközi felelőssége tudatában, az eddigieknél határozottabb külpolitikát kíván folytatni, ami az emberi jogok védelmének területén is markánsabb, a kétoldalú kapcsolatokban pedig pragmatikusabb német fellépést vetít előre. 104 Külügyi Szemle
