Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Ari Shavit remekműve Izraelről (Réti György)

Könyvszemle magunknak az igazságot, hogy a palesztinok óhaja az 1948 előtti falvaikba és háza­ikba való visszatérés... [Erről egy, a kiűzetést túlélt öreg palesztin őslakóval készített mesteri és megrázó interjút közöl.] Ahelyett, hogy bátran szembenéz­tünk volna a kíméletlen valósággal, az azonnali békekötés romantikus illúziójába ringattuk magunkat. Oslóban megkíséreltük e hitet valóra váltani, és Oslo után is ragaszkodtunk hozzá, még akkor is, amikor városaink utcáin buszok robbantak. Így veszítettük el honfitársaink bizalmát és megbecsülését, akik azért fordultak el tőlünk, mert nem tudtuk beismerni, hogy a mi áhított békefolyamatunkból farsangi tragikomédia válik. (336. o.) A legérdekesebb talán mégis az Amos Ózzál való beszélgetése. A világhírű író vé­lekedése: Az oslói megállapodás valójában azért nem valósult meg, mert ez egy olyan gyer­mek volt, amelyet egyik szülője sem szeretett igazán. De még nem túlságosan késő. A települések problémája megoldható. Mindkét fél tudja, hogy ehhez kompromisz- szum szükséges. Nem szeretik egymást. Becsapják egymást, ahol tudják. Ordíta­nak egymással. Ilyen értelemben az 1993-as érzelmi áttörés nagyon fontos. A tabut megtörték. Az értetlenség falát ledöntötték. Bármi is történt, mi most a palesztinokkal állunk szemben, mint nemzet a nemzettel, és a terület megosztását kell megvitatnunk. Nem csekélység, amiről szó van. Ez a kísérlet a béke irányába még nem vallott kudarcot. (341. o.) A11. fejezet Izrael talán legfőbb belső problémájáról, a keletről jött (szefárd) és a nyu­gatról érkezett (askenazi) zsidóság között feszülő ellentétekről szól. Mindezt Aryeh Déri, a marokkói származású zsidó politikusnak a regénybe illő történetén keresztül meséli el. Az 1959-ben született fiú mindössze 9 éves volt, amikor tehetős szülei Marokkóból Izraelbe alijáztdk (bevándoroltak). Miután mindenüket elvesztették, megismerkedtek a keleti zsidók nyomorúságos helyzetével. A zseniális képességekkel megáldott fiú az or­todox zsidó iskolái elvégzése után egyik alapítója lett a keleti zsidóság érdekvédelmére létrehozott Shas pártnak, és 1984-ben, 24 évesen a Rabin-kormány belügyi főigazgatója, majd három évvel később belügyminisztere lett. 2000-ben azonban korrupcióval vádol­ták meg. Ekkor írta a Zola szavait átvevő „J'accuse" című pamfletját, amelyben feltárta a „keleti zsidóság" problémáit. Az Izraelt megrengető, hatalmas rokonszenvtüntetések ellenére 3 év börtönbüntetésre ítélték, amelyből kettőt le is töltött. Kiszabadulása után visszatért a politikai életbe mint a Shas párt egyik vezetője. Nos, Shavit hosszú interjút készített vele. Szavainak lényege: Csak akkor értettem meg az izraeli keleti zsidók problémáját, amikor a belügymi­nisztérium főigazgatója lettem... És egyszer csak megértettem, hogy a sok száz önkormányzatból, amelyek a felügyeletem alá tartoztak, a gyengébbek szinte mind arabok vagy keletiek. Egyszer csak rádöbbentem, hogy ami szenvedés Izraelben 176 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents