Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
A szembenállástól a kiegyezésig Politisches Handbuch Österreichs 1945-1980 (szerk. Wolfgang E. Oberleitner). Wien: Österreichischer Bundesverlag, 1981.24-26. o. 5 Ezt Kreisky (és más diplomaták is) éveken át értésére adták magyar tárgyaló partnereiknek. A magyar külpolitika ezzel szemben 1962-ig, tárgyalókészségének hangoztatása mellett, alapjában még mindig a nyomásgyakorlás különböző módszereiben reménykedett. Lásd a következő kötetben publikált dokumentumokat: Gecsényi Lajos (szerk.): Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1956-1964. Budapest: Magyar Országos Levéltár, 2000. 6 Erről lásd részletesen Gecsényi Lajos: „Bécsi fiaskó. Diplomácia az állambiztonság árnyékában: a »Teleki-Kertész ügy« 1958". Történelmi Szemle, No. 2. (2012). 315-336. o. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (a továbbiakban MNL OL) XIX-J-36-a. Bécsi követség iratai 1958. 28/14. Púja Frigyes jelentése. 1958. november 17. 8 Österreichisches Staatsarchiv Archiv der Republik Bundeskanzleramt Äussere Angelegenheiten (a továbbiakban ÖStA AdR BKA/AA) Pol. II. 1958. Ungarn 2 GZ 549.319 (554.671). 9 Gecsényi (szerk.): i. m. 132-135. o. 37. sz. dokumentum. 10 Erich Bielka: „Österreich und seine volksdemokratischen Nachbarn". In: Die Ara Kreisky. Schwerpunkte der österreichischen Außenpolitik (szerk. Erich Bielka, Peter Jankowitsch és Hans Thalberg). Berlin-München-Wien: Europaverlag, 1983. 203. o. 11 „319. Telegram from the Department of State to the Embassy in Austria". U.S. Department of State. Office of the Historian, http://history.state.gov/historicaldocuments/frusl958-60v09/pg_812 , 1959. szeptember 24. Arra a kérdésre, hogy az amerikai kormány egyetért-e egy ilyen lépéssel, Herter kijelentette: nehéz megítélni, hogy ez a lépés kívánatos-e, a döntés joga az osztrák kormányé. 12 Szergej Lapin bécsi szovjet nagykövet már február végén jelezte Púja Frigyesnek, hogy Wagner nagyon támogatja a kapcsolatok rendezését, és el fog utazni a B1V megnyitására. MNL OL XIX-J- 36-a. Bécsi követség iratai. 3/11-4/1959. Púja Frigyes jelentése. 1959. február 23. Wagner utazásának visszhangjáról: Uo. 1/52-2/1959. Púja Frigyes jelentése. 1959. június 3. 13 MNL OL XIX-J-36-a. Bécsi követség iratai. 2/16-6/1959. Sebes István jelentése. 1959. november 24. 14 MNL OL XIX-J-36-a. Bécsi követség iratai. 3/3-6/1959. Sebes István követ jelentése. 1959. szeptember 11. 15 A küldöttséget 16 fős belügyi operatív csoport biztosította, 87 hálózati személy és 32 „társadalmi kapcsolat" segítségével. Tevékenységüket osztrák kommunisták és szovjet állambiztonsági ügynökök is „segítették", de élvezték Grubhofer belügyi államtitkár támogatását is. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban ÁBTL) 3.2.4 K-157. 16 A követség 1959 júniusában úgynevezett „non-stop vonat" akciót szervezett Budapest és Bécs között, magyar és osztrák, illetve Bécsbe akkreditált újságírók számára. MNL OL XIX-J-36-a. Bécsi követség iratai. 4/741-4/1959. Púja Frigyes jelentése. 1959. június 8. Októberben kétnapos soproni szüreti kirándulást szerveztek bécsi újságíróknak. Uo. 5/51/1959. Sebes István jelentése. 1959. október 13. Az osztrák újságírók és a Bécsbe akkreditált külföldi tudósítók „meggyőzésére" a Belügyminisztérium állambiztonsági szervei is akciók sorát indították. Ezek feldolgozása külön tanulmányt igényel. 17 A fegyverhasználat tragikus következménye volt, hogy 1959. október 19-én, kora délután, Ágfalvánál, a vasútvonal mentén egy Magyarországra tévedt 55 éves osztrák állampolgárt, aki kb. 60 méterre jött át a határon és a felszólításra nem állt meg, menekülés közben hátulról, 17 célzott géppisztolylövéssel szitává lőttek. MNL OL XIX-J-36-a. Bécsi követség iratai. 2/131-9/1959. Az ügyben Bruno Kreisky külügyminiszter, közvetlenül Sík Endréhez címzett levélben, élesen tiltakozott. Sík Peinsipp követnek kijelentette, hogy a határzár megszüntetése irreális kívánság volna. Azt kérte, tartsák távol az embereket az aknazártól. ÖStA AdR BKA/AA Pol. II. 1960. Ungarn. 9/2 GZ 70.337-6 (71924). 18 Gecsényi (szerk.): i. m. 151-157. o. 43. sz. dokumentum. Kreiskynek a Mindszenty-ügyben kifejtett tevékenységét széles forrásbázison mutatja be Margit Balogh: „Opfer der Geschichte". Das Leben von Kardinal Mindszenty. Berlin: Osteuropazentrum Berlin-Verlag, 2012. 2013. nyár 93
