Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Kis-Benedek József: A Közel-Kelet katonai sajátosságai
Kis-Benedek József nehezen zsarolható külföldről. E nézet szerint Kaddáfi nagy hibát követett el azzal, hogy feladta atomprogramját. Nagy valószínűséggel Irakot sem támadták volna meg, ha lett volna Szaddám Huszeinnek atomfegyvere. A legnagyobb veszély pedig az, ha a nukleáris eszközök nem állami tényezők birtokába kerülnek. Nem hagyható figyelmen kívül az a kb. százezer föld-föld rakéta, amelyeket a térség országaiban halmoztak fel, és amelyekből jelentős számban találhatók a nem állami tényezők arzenáljában is. Egy ilyen helyzet teljes mértékben megváltoztatja a katonai tervezés folyamatát. Sziria esetében a legnagyobb kockázati tényező, hogy ki követi Aszadot. Az ország rendkívül heterogén, a damaszkuszi és az aleppói szunniták sem egyformák, emellett ott vannak a drúzok, a keresztények, kurdok, alaviták, palesztinok, az ellenálló milicis- ta csoportok száma pedig már száz fölött van. Az arab-izraeli katonai erőviszonyok helyzete Az elmúlt évek térségbeli erőviszonyainak legfontosabb sajátossága az aszimmetrikus képességek kialakítása, valamint a hagyományos erők politikai és ideológiai célok érdekében történő felhasználása. Ennek megfelelően tanúi lehetünk a Hezbollah és a Hamász katonai szárnya fejlesztésének, az izraeli és az iráni atomfejlesztéseknek és ezzel együtt a rakéták elleni védelmi képességek kialakításának. A hagyományos arab-izraeli katonai erőviszony a szárazföldi, a légierő és a haditengerészet vonatkozásában jelentkezik. A fejlesztések forrása nemzeti, külföldi katonai segély vagy a kettő ötvözete. Ha alapos vizsgálat alá vetjük az egyes mutatókat (amitől itt most eltekintek), akkor megállapítható, hogy a térségben egyedül Izrael képes a hagyományos katonai képességek fenntartására és folyamatos fejlesztésére (költségvetés tervezése, hazai és külföldi beszerzések, erők átcsoportosítása). Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy a térség államai miért törekednek az aszimmetrikus képességek kialakítására: ugyanis egy hagyományos konfliktusban nem lennének képesek Izraellel szembeszállni. Az aszimmetrikus képességek a világ e részén emberrablásokat, házi készítésű és ballisztikus rakétákat, tömegpusztító fegyverek beszerzését, valamint jól felfegyverzett csoportok kialakítását jelentik, mint pl. a Hezbollah fegyveres szárnya. A kevés anyagi forrással rendelkező országok, például Szíria, arra törekszenek, hogy ilyen képességeket alakítsanak ki, erősítsék nemzetközi fegyverzeti együttműködésüket (például Iránnal vagy Oroszországgal), és fejlesszék tömegpusztító eszközeiket, miközben a konvencionális eszközök szintjét nem változtatják meg. 86 Külügyi Szemle
