Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Ari Shavit remekműve Izraelről (Réti György)

Ari Shavit remekműve Izraelről

megszervezésében. Shavit a nemrég nyugdíjba vonult tábornok közreműködésével sok érdekes és eddig titkos információt közöl az első két csapásról és az Irán elleni, mindkettőjük által szükségesnek tartott harmadik csapás elmaradásáról. „Miután a palesztin front újra felforrósodott - írja Shavit és miután Izrael viharos választási kampányba bocsátkozott, a döntő elhatározás a 2012-es évről elhalasztódott a jövőbe. Irán azonban most is itt van. Irán nyomasztó sötét árnyként vetül Izrael jövőjére." (489. o.)

A recenzens itt megjegyzi: talán ez az egyetlen fontos kérdés, amelyben nem ért egyet a szerzővel. Úgy vélem, hogy az iráni atomközpontok bombázása annyira összeforrasztaná a most még megosztott, számszerűleg hatalmas fölényben lévő arab-musz- lim erőket, és olyan kedvezőtlen nemzetközi megítélést vonna maga után, amely még az iráni hipotetikus atombombánál is nagyobb veszélyt jelentene Izrael számára. Az iráni atombomba létrejöttét továbbra is nemzetközi diplomáciai és gazdasági nyomással kell megakadályozni.

Az utolsó, 17. fejezetben a szerző végigjárja dédapja, az egyik honalapító 1897-ben tett útját, és közben levonja a könyvéből és Izrael hányatott történetéből adódó következtetéseket. Szívem szerint az egészet ideírnám, de csak a legfontosabbnak tűnőkkel tehetem ezt meg.

A cionizmusról megállapítja: „A XIX. század összes grandiózus álma közül Herzl álma az egyetlen, amely csaknem teljesen megvalósult..." (501. o.)

A magyar olvasó számára különösen szívet melengetőek az Izrael nemzeti emlékhelyén, a Herzl-hegyen tett látogatásáról írottak, ahová a cionista mozgalom megalapítóját 1949-ben eltemették:

Az építészeti stílus méltóságteljes és mértéktartó... Nincs itt semmiféle nacionalista giccs, sem vallási túlzás. Nyugodt méltósággal mondja ki: ezen a csúcson egy jövőbe látó ember nyugszik. Alatta nyugszanak a tanítványai. Alattuk az állami vezetők. Őalattuk a katonák, akik eltervezték, akik véghez vitték, s akik a legnagyobb árat fizették Izraelért. (512-513. o.)

A jeruzsálemi Jad Vasem múzeumnál tiszteleg a holokauszt 5,7 millió áldozata előtt, megemlítve az 565.000-re becsült magyar mártírt is.

Shavit szerint Izraelt a fenyegetés hét köre veszi körül: az iszlám, az arab, a palesztin, a belső, a mentális, a morális és az identitás alapú fenyegetés. Mindegyiket elemzi, majd megállapítja, hogy e fenyegetések különösen felerősödtek a 21. században; egyrészt, mert az Izraelt támogató erők „egyre gyengülnek", másrészt, mivel „az izraeli megszállás, a zsidó szélsőségesség és a vallási fundamentalisták aláássák Izrael megbecsülését még a megmaradt barátai körében is". (527. o.)

2013. tél

179