Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Kacziba Péter: A ciprusi földgázkincs feltárásának bel- és külpolitikai sajátosságai
A ciprusi földgázkincs feltárásának bel- és külpolitikai sajátosságai Törökország A görög ciprióta-török külkapcsolatokat - a Ciprus északi részének okkupációjából adódó problémák mellett - elsősorban az a tény határozza meg, hogy a Ciprusi Köz- társág létét Ankara 1964 óta vitatja. Ez jelentős súllyal nehezedik rá a földközi-tengeri gázfeltárások kérdésére, mivel a török fél az általa el nem ismert állam kizárólagos gazdasági övezeteit sem ismerheti el. A 2010-ben megindult ciprusi próbafúrások tulajdonképpen Törökországban nagyobb felzúdulást keltettek, mint Észak-Cipruson. Ankara ugyanis erőteljesen kiállt amellett, hogy a Ciprus környéki ásványkincsek a sziget teljes lakosságát megilletik, s a görög ciprióták az északi törökök nélkül nem kezdhetik el a fúrásokat. A török követeléseknek tényleges súlyt a haditengerészetük adott, amikor annak néhány egysége 2011 szeptemberében demonstratív jelleggel váratlanul megjelent a Noble Energy fúrótornya környékén.45 A látványos erőfitogtatás ellenére Ankara nem sokat tudott tenni a fúrások megállítása érdekében, hiszen a görög ciprióta diplomácia taktikázása révén Washington is érdekelt a gázkincsért folytatott küzdelemben. Törökország emiatt a Ciprustól délre eső vizeken visszavonulót fújt ugyan, északon azonban - óriási sajtóvisszhangtól kísérve - maga is önálló kutatásokba kezdett.46 Ennek előfeltételeként 2011 szeptemberében delimitációs egyezményt kötött az „Észak-ciprusi Török Köztársasággal",47 amelynek egyoldalúan kijelölt kizárólagos gazdasági övezetének feltárására - nem meglepően - a török olaj- és gázipari vállalat, a TPAO nyert koncessziós jogokat. A vállalat - a román Sonnattal közösen - 2013 novemberére már az első fúróplatformot is a Kyrenia környéki vizekre vontatta.48 Bár a Jupiter elnevezésű fúróállomásról a török ciprióta sajtó előszeretettel állítja, hogy az a déli Afrodité versenytársa, azonban megjegyzendő, hogy az északi kutatófúrások eredményességét (homályos utalásoktól eltekintve) semmi sem támasztja alá. Jelenleg az északi területeken történő feltárásokkal kapcsolatban tehát annyi jelenthető ki biztosan, hogy a TPAO a török felségterületek mellett az észak-ciprusi vizeken - pl. Kyrenia és Famaguszta környékén - is intenzív kutatómunkát végez. Erre meg is van az oka Ankarának, hiszen bár a földgázfogyasztásban 2010-ben a 24. volt a világranglistán, ugyanakkor az importált gázmennyiség tekintetében - amelynek nagy része Oroszországból érkezik - a 9. helyen áll.49 Az ország nincs kedvező helyzetben az offshore lelőhelyek szempontjából sem, hiszen a fekete-tengeri gázmezőinek tartalma annyira csekély, hogy a török partnerekkel konzorciumban fúró ExxonMobil már ki is szállt az üzletből.50 Mivel az Antalya, Mersin és Iskerendum környéki földközi-tengeri fúrások eddig még komoly sikert nem hoztak, egyelőre úgy tűnik, hogy Törökország nagyobb mennyiségben csak palagázzal rendelkezik. 2013. tél 163