Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Kacziba Péter: A ciprusi földgázkincs feltárásának bel- és külpolitikai sajátosságai

Kacziba Péter kommentárok mellett - konzekvensen figyelmen kívül hagyja, s azokat a többség vé­leményének tükröződéseként értékeli.32 A mindenkori egyiptomi hatalmi elit termé­szetesen ezt a fajta - gazdasági érdekeken alapuló - semlegességet nagyra értékeli, s nemzetközi legitimációjának érdekében egyértelműen szövetségest keres európai uni­ós szomszédjában. Libanon A korábban szívélyes ciprusi-libanoni kapcsolatokban a legutóbbi időkben - az addigi szoros együttműködés ellenére - negatív irányú változás állt be, amit a 2006-os izrae­li-libanoni háborúban Ciprusra menekült libanoniak befogadásának kölcsönös nagy­ra értékelése sem tud feledtetni.33 A viszonylagos romlás ismételten a ciprusi-izraeli kapcsolatok javulásának hozadéka: a zsidó állammal technikailag még mindig hadban álló Libanon ugyanis a kizárólagos gazdasági övezetek határainak vitatása kapcsán nemcsak az izraeli, de ezzel közvetve a ciprusi gázfeltárás beindulását is hátráltatja. Bár Bejrút Nicosiára továbbra is inkább partnerként és - Jeruzsálem és Brüsszel irányába - közvetítőként tekint, görög ciprióta szempontból korántsem pozitív fejlemény, hogy a Libanon és a Ciprusi Köztársaság által a kizárólagos gazdasági övezetek elválasztásáról 2007-ben kötött egyezményt azóta sem ratifikálta.34 Ennek elsődleges oka az, hogy Li­banon szerint a 2010-es ciprusi-izraeli határszerződés során használt koordináták alap­ján az izraeli partoktól a ciprusi kizárólagos gazdasági övezetig futó izraeli delimitációs vonal - amely egyben a libanoni és az izraeli övezetek határa is - már mélyen a Liba­nont megillető övezeten belül éri el a ciprusi terület peremét, így - Bejrút szerint: ille­gálisan - Jeruzsálemnek juttat kb. 860 km2, értékes földgázzal teli sávot.35 Emiatt a görög ciprióta külügy egy megoldhatatlannak látszó diplomáciai problémahalmazban találta magát: míg ugyanis Libanon az Izraellel aláírt delimitációs szerződés felülvizsgálatá­hoz kötötte a ciprusi kizárólagos gazdasági övezet határának ratifikációs elismerését, addig Jeruzsálem a ciprusi-izraeli határ újragondolásától határozottan elzárkózik. A ciprusi-libanoni kapcsolatokra tehát szignifikáns súllyal nehezedik rá a kizáróla­gos gazdasági övezetekből adódó diplomáciai állóháború. Átnézve a két ország viszo­nyának utóbbi néhány évét, megállapítható, hogy a nicosiai külügy rendkívüli aktivi­tással, de ez idáig eredménytelenül próbálta elérni a ciprusi határvonal ratifikálását. A - korábban már emlegetett - magas szintű látogatások száma a libanoni fél irányába is megnövekedett, megoldást azonban annak ellenére sem sikerült találniuk, hogy ez ügyben az elmúlt három évben három ciprusi külügyminiszter (Markos Kyprianou, Erato Kozakou-Marcoullis, Ioannis Kasoulides) is járt Libanonban. Fontos azonban kiemelni azt is, hogy Bejrút makacsságát Törökország viselkedése is meghatározza, hiszen Ankara többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a cédrusok országa az izrae­li-libanoni delimitációs vitában addig számíthat a török támogatásra, amíg a ciprusi­libanoni kizárólagos gazdasági övezet határát nem ratifikálja.36 160 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents