Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Kacziba Péter: A ciprusi földgázkincs feltárásának bel- és külpolitikai sajátosságai
Kacziba Péter környezetét lényegileg is befolyásolni tudják - a jelenlegi külföldi függőségük tehát jó eséllyel partnerséggé alakulhatna. A ciprusi feltárások körülményei A térség véget nem érő problémáira, komplex konfliktushalmazaira jellemző ugyanakkor, hogy a gázfeltárások egyelőre nem békeépítő jelleggel merülnek fel a régió nemzetközi viszonyaiban, sokkal inkább a meglévő viták egészülnek ki erőteljes gazdasági vetülettel. Hasonló a helyzet a lassan négy évtizede megosztott Cipruson is, ahol 2011 végén fedeztek fel számottevő mennyiségű, mélytengeri beágyazottságú földgázt. A sziget déli részének kizárólagos gazdasági övezetében talált földgázmennyiség a jelenlegi (korrigált) adatok alapján körülbelül 141,58 milliárd köbméter, ami a térségbeli és az európai energiafelhasználás átlagaihoz képest is rendkívül alacsony fogyasztási arányokkal rendelkező Cipruson óriási gázvagyonnak számít, s a belső hasznosítás mellett exportértékesítési lehetőségekkel is kecsegtet.5 Az Afroditéről elnevezett gázmező nagyságára jellemző, hogy annak tartalma a sziget fogyasztási igényeit az előzetes számítások szerint hetven-száz évig biztosíthatja, illetve a világviszonylatban is jelentős energiafelhasználással rendelkező Törökország és Görögország együttes bizonyított földgázmennyiségét pedig bőven meghaladja.6 Fontos azonban ehelyütt hangsúlyozni, hogy a világsajtóban olykor-olykor megjelenő túlzásokat fenntartásokkal kell kezelnünk, a ciprusi készletek ugyanis például az egyiptomi és az izraeli offshore (tenger alatti) gázvagyon mértékétől messze elmaradnak, az Európai Unió gázfüggőségén pedig a legoptimálisabb exportopció megvalósulása esetén sem változtatnak lényegileg. A ciprusi földgázvagyon tehát elsősorban a helyi gazdasági szempontokat figyelembe véve számít jelentős felfedezésnek, ugyanakkor Brüsszel középtávú diverzifikációs elképzeléseit valóban segítheti. Ez utóbbi - egyelőre a jövő homályába vesző - lehetőség bizonyára közrejátszik a széles körű nemzetközi érdeklődés megjelenésében. E figyelem az első licenctender nyertese, az amerikai Noble Energy által felfedezett gáznak köszönhetően látványosan fokozódott, s a 2012 februárjában kiírt második tenderre már számos tekintélyes energetikai céget is a térségbe vonzott. Bár jelenleg úgy tűnik, hogy a Noble Energy mellett csak a francia TOTAL-lal sikerült a görög ciprióta kormánynak megállapodnia, az olasz ENI, az orosz Gazprombank, a maláj Petronas, a dél-koreai KOGAS, valamint több angol, amerikai, kanadai és izraeli cég érdeklődése azonban jól mutatja, hogy a Ciprus környéki vizek altalajának földgázpotenciálja koránt sincs túlértékelve.7 150 Külügyi Szemle
