Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza Bizottság túlzottdeficit-eljárást (Excessive Deficit Procedure) indított Ciprus ellen. Az év végén az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet bizalmas levelet küldött Hrisztofiasz elnöknek, amelyben nyomatékosan sürgette, hogy tegyen lépéseket a gazdasági hanyatlás megállítására, s különösen fontosnak nevezte egy középtávú pénzügyi stabilizációs program elindítását. A levél után néhány intézkedés született (5%-os áfa-terhelés az élelmiszerekre, a dohányforgalmazás adójának felemelése, egyes banki tranzakciók megadóztatása), de az igazán komoly problémák megoldása terén (a magas bérek csökkentése, az automatikus bérindexálás megszüntetése, az ingatlanadó felemelése az európai átlagok szintjére, az adóbehajtás hatékonyságának növelése, az állami cégek támogatásának csökkentése) nem történt előrelépés. A hitelminősítők sorozatos gyenge értékelése következtében Ciprust 2011 tavaszán kizárták a nemzetközi pénzpiacokról. Bár Jorgosz Vasziliu volt köztársasági elnök (1988-1993) akkor még azt írta, hogy mindezek ellenére Ciprus lehet az egyetlen mediterrán állam, amely saját erőből fogja tudni kezelni a költségvetési hiányát,1 egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország a maga erejéből nem képes kilábalni a nehézségekből. A bajokat tetézte a 2011. júliusi erőmű-katasztrófa.2 Hrisztofiasz elnök Oroszországtól kért és kapott 2,5 milliárd eurót. Ez az alapvető problémákat természetesen nem oldotta meg, de lehetővé tette, hogy a kiadások továbbra is meghaladják a bevételeket és a strukturális reformok elmaradjanak. A görög adósságleírás következtében a ciprusi bankok 4,5 milliárd eurót, az éves ciprusi GDP negyedét veszítették el, és csőd közeli helyzetbe kerültek. Hrisztofiasz elnök továbbra is vonakodott az EU-tól segítséget kérni, és Oroszországtól remélt újabb, immár 5 milliárd eurónyi hitelt, illetve Kínától is próbált kölcsönt felvenni - mindkét esetben eredménytelenül. 2012 júniusában aztán már nem volt más lehetőség, és Hrisztofiasz az EU-hoz fordult segítségért.3 A válság okai A bankok A ciprusi válságot sokan, sokszor a bankok válságával azonosítják. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa, továbbá a német és a finn pénzügyminiszter mellett sokan mások is meggyőződéssel vallják, hogy a ciprusi válság hátterében a túlméretezett bankszektor áll. Az igen kedvező feltételek (magas kamatok, alacsony hozamköltségek), a nem kellően szigorú banki kockázati menedzsment, valamint a megbízhatóságot sugalló, még a brit gyarmati időkből örökölt pénzügyi szolgáltatási hálózat következtében özönlött a külföldi tőke a bankokba, és a két vezető pénzintézet - a Popular (későbbi nevén Laiki) Bank és a Bank of Cyprus 2013. tél 135
