Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - EU 2013 - Kengyel Ákos: Előmozdítja-e a gazdasági integráció szabályozási kereteinek erősítése a politikai integrációt?
Előmozdítja-e a gazdasági integráció ... Záró megjegyzések Az Európai Unióban a napjainkra kialakult helyzetből adódó következményeket és az integráció előtt álló kihívásokat összegezve megállapítható, hogy a gazdasági és monetáris unió működésének komoly hiányosságait kezelni próbáló intézkedések - amelyek különösen sürgetővé váltak a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság hatásainak nyomán kialakult recesszió és szuverén államadósság-problémák miatt - elindították a tagországok közötti szorosabb együttműködést. A szorosabb, szabályozottabb keretek között megvalósuló gazdasági kormányzás azonban értelemszerűen nem maradhat következmények nélkül a politikai együttműködés kereteinek újragondolása, valamint az intézményi és döntéshozatali folyamatok területén sem. Nagyon lényeges szempont, hogy megfelelő hatáskörmegosztás alakuljon ki, amely mögött kellő legitimitás is áll. Az elmúlt fél évtized során az uniós intézmények szerepét illetően bekövetkeztek kisebb hangsúlyeltolódások, ugyanakkor a kormányközi együttműködési keretekben történő megoldások előtérbe kerülése is jellemzővé vált. Tehát egyáltalán nem beszélhetünk világosan átgondolt intézményi és hatásköri változási irányokról. A politikai integráció mélyülésének vizsgálata átfogó elemzést igényel, figyelembe kell venni Európa történelmi, kulturális és társadalmi fejlődését, valamint a további politikai integrációval szemben felmerülő akadályokat és lehetőségeket is. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a politikai integráció kérdésköre különösen érzékeny területnek számít a válság nyomán erősödő euroszkepticizmus és eurofóbia időszakában. Ráadásul az integráció iránti társadalmi elkötelezettség alakulását egyre inkább az ismeretek hiánya és a félinformációk határozzák meg, amit a válság következtében növekvő szociális feszültségek még inkább kedvezőtlenül befolyásolnak. Ilyen helyzetben nagy szükség van az integráció által elért eredmények és a felmerülő problémák megalapozott elemzésére és a megoldások körvonalazására. Az uniós polgárok megfelelő tájékozódásában és a folyamatok értelmezésében a tudomány képviselőinek a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kellene betölteniük. A politikai integráció mélyüléséhez elengedhetetlen az EU állampolgárainak támogatása. A válság nyomán ez a támogatás és az integráció iránti bizalom egyre gyengül, ami az egész együttműködést sodorhatja veszélybe. Helyre kell állítani az integráció iránti bizalmat, aminek alapvető feltétele az elmúlt több évtized eredményeinek sokkal szélesebb körű megismertetése. Az EU jövőjét és szerepét érintő széles körű párbeszédre és vitákra van szükség ahhoz, hogy a tagországok - és az állampolgárok - által kívánatosnak tartott irányba mozduljon el az integráción belüli hatáskörök és feladatok megosztása, és tisztázódjon az uniós szinttel szemben támasztott elvárások és a nemzeti szuverenitás közötti viszony. 2013. tél 129
