Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben
Kaszás Veronika alapja amellett érvelni, hogy hasonló magatartást vár a többi országtól is. Bár a szocialista blokk országainak az emberi jogok melletti elkötelezettségét a nyugati kormányok fenntartásokkal kezelhették, a Magyarországon abban az időszakban beindult belpolitikai reformfolyamatok növelték a vezetés által mondottak hitelességét. Budapest céljai között szerepelt, hogy a magyar-román konfliktust a nemzetközi szervezetekben részes országok ne a Kelet-Nyugat szembenállás „csomagjának" egyik elemeként, de ne is a szocialista országok maguk között rendezendő ügyeként kezeljék. Ezen a ponton valóban áttörésnek tekinthető az a nyugati diplomatákat és a szocialista országok képviselőit egyaránt meglepő új helyzet, hogy Magyarország nemzetközi fórumokon a saját szövetségesével szemben fogalmazott meg kritikát, sőt csatlakozott a többi szocialista ország által elutasított vagy bojkottált nyugati kezdeményezésekhez is. Bár a konkrét intézkedések eredményeivel Budapest kevés esetben volt teljes mértékben elégedett, a magyar vezetés nemzetközi aktivitása sikerének tekinthető, hogy szinte valameny- nyi illetékes nemzetközi szervezetnek napirendjére kerültek a romániai kisebbségeket érintő jogsértések. Jegyzetek 1 „Javaslat a Politikai Bizottságnak a magyar-román kapcsolatokkal összefüggő feladatokra, 1988. szeptember 1.". MSZMP KB Külügyi Osztály iratai, Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) M-KS-288.Í. 32. cs. 1. ő. e. 2. d. 2 Tóth Pál Péter: „Népességmozgások Magyarországon a XIX. és XX. században". In: Migráció és Európai Unió (szerk. Lukács Éva - Király Miklós). Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, 2001.38. o. 3 Lásd még: Kaszás Veronika: „Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között". Egyháztörténeti Szemle, No. 4. (2012). 70-89. o. 4 A tanulmány nem foglalkozik Magyarország és az ENSZ Menekültügyi Főhatóságának (UNHCR) az 1988 őszén kezdődött kapcsolatfelvételével, mivel a szervezet elsősorban nem a nemzetközi érdekérvényesítés fórumaként, hanem - az 1951. évi genfi menekültügyi konvenció következtében - a menekültek jogi státuszának nemzetközileg elfogadott rendezésének elősegítőjeként játszott igen fontos szerepet az erdélyi menekültügyben. A témáról részletesen lásd: Kaszás Veronika: „Diplomatic Way to the 1951 Geneva Convention". Regio, Vol. 11. (2008). 67-95. o. 5 „Várkonyi Péter külügyminiszter kedden felszólalt az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakának általános vitájában". MTI hírarchívum, http://archivl988-2005.mti.hu , 1988. október 4. „A magyar külügyminiszter felszólalása az ENSZ-vitában". Magyar Nemzet, 1988. október 3.1. o.; „Erősíteni kell az ENSZ szerepét a nemzetközi problémák rendezésében. Várkonyi Péter felszólalása a közgyűlés általános vitájában". Népszabadság, 1988. október 5. 3. o. 6 A 41. cikk felhatalmazza az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát, hogy megvizsgáljon olyan bejelentéseket, melyekben az egyik aláíró állam azt állítja, hogy egy másik aláíró állam nem teljesíti az 114 Külügyi Szemle
