Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
Fejérdy Gergely kapcsolatok példamutatóan fejlődtek, de a közelmúlt közép-kelet-európai problémái, a Szovjetunió balti köztársaságainak függetlenségi törekvései és a jugoszláv válság mutattak rá arra, hogy a német-francia külpolitikában az érdekazonosság mellett az eltérő érdekek, illetve célok is megmutatkoznak.74 Budapest a két ország közti nézetkülönbségek ellenére tisztában volt azzal, hogy a francia-német együttműködés jelenti Európa motorját. A magyar külpolitika a 1990-es évek elején is fokozott figyelmet szentelt a kérdésnek. Megállapítható, hogy - elsősorban az európai integrációs folyamatban való érdekérvényesítés szempontjait szem előtt tartásával - a budapesti diplomácia fókuszában maradt a francia-német együttműködés ügye. Bonn és Párizs viszonya természetesen folyamatosan érdekelte a magyar külpolitikai döntéshozókat. A csúcstalálkozók, fontosabb események alkalmával készült jelentésekben mindig szó esett róla, miközben az egyre növekvő intenzitású, külön-kü- lön megvalósuló kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában is nagyobb jelentőséget kapott a francia-német páros működésének nyomon követése. A „Bonn-Párizs-tengelytől" a francia-német „motorig" A francia-német együttműködés hosszú évtizedekre visszanyúló történetének, illetve jelenének alapos bemutatásához széles körű szakirodalom áll a kutatók rendelkezésére, de arról, hogy ezt a különleges kapcsolatot miként értékelték, elemezték a külső szemlélők, alig-alig találunk tanulmányt. Ez különösen is igaz az egykor „vasfüggöny" mögé kényszerült országok esetében. így tehát a Bonn és Párizs viszonyával kapcsolatban megfogalmazott magyar hivatalos vélemények nem lehetnek érdektelenek. A ma Budapesten hozzáférhető diplomáciai levelezések és hírszerzési anyagok viszonylag átfogó képet adnak a témáról, jóllehet a sajtó- és a további levéltári források bekapcsolásával még jobban lehetne árnyalni a mondanivalót. A francia-német együttműködésnek a rendszerváltás körüli évek Magyarországának szemszögéből való elemzése egy különösen mozgalmas korszak jobb megismerését teszi lehetővé. Nem csupán a nyugat-európai integrációs folyamat legmeghatározóbb országairól és politikájukról kaphatunk átfogóbb képet, hanem a keleti blokkban bekövetkezett változásokról, a speciális magyar külpolitikai törekvésekről is. A francia-német együttműködést vizsgálva megállapítható többek között, hogy a késői Kádár-korszakban, majd Németh Miklós és Antall József kormányának időszakában is folyamatos magyarországi érdeklődés övezte a témát. Budapestnek mindvégig érdekében állt a legfontosabb nyugati gazdasági partnere és a befolyásos Franciaország viszonyának nyomon követése. 92 Külügyi Szemle
