Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
Fejérdy Gergely csak lassú folyamatként tudja elképzelni, és erre próbálja rávenni Bonnt is.57 Egy másik távirat egy nagy Németországgal kapcsolatos francia félelmeket sorolja fel. Ez utóbbiak között külön kiemelte a gazdasági egyensúlytalanságok miatt felmerült francia aggodalmakat. Szerzője kifejtette továbbá, hogy egy egyesített Németország nyomasztó túlsúlya érzékelhető volna az ipari termelés és az export terén is: a német volumen ez esetben a francia kétszerese, illetve háromszorosa lenne. Az elemzés azt is kiemeli, hogy Kelet-Európábán és a Szovjetunióban tovább növekedne a német gazdasági befolyás, véglegesen hátrahagyva Franciaországot.58 Budapesten úgy vélték, hogy Párizst ez utóbbi (egyre valószínűbb) forgatókönyv arra kényszerítette, hogy a befektetések és a kereskedelmi kapcsolatok területén ne csak a gesztusok szintjén, hanem valóban aktivizálja magát a térségben. Ilyen körülmények között Franciaországnak a gazdasági kérdések iránti növekvő érdeklődését pozitívan fogadták Budapesten, de túlságosan óvatosnak ítélték azt. A kérdésben született külügyi dokumentum többek között megjegyzi: „a francia üzletemberek (szemben a német mentalitással) - kevés kivételtől eltekintve - csak hatósági »védőernyő«59 alatt indítanak olyan hosszabb távú akciókat, ahol [a] minimálisnál nagyobb kockázatokat kell vállalni". Budapest mindazonáltal reménykedett abban, hogy a kelet-európai befolyás kérdésében Bonn és Párizs közt folyó, egyre fokozódó rivalizálás jól kihasználható lesz a magyar érdekek szempontjából. Például a Magyarország párizsi külkereskedelmi ki- rendeltsége által készített elemzés kiemelte: Franciaország felmérte: a belnémet események felgyorsulásával [Németország] hosszabb távon Franciaország terhére még jobb pozíciókat építhet ki Közép-Európában (Ostpolitik, Mittel-Europa). így - számunkra soha nem tapasztalt mértékben - érzékelhető a francia hatóságok és bizonyos pénzügyiüzleti körök növekvő figyelme, együttműködési szándéka, segítőkészsége. Ez jelen időszakban szerencsésen egybeesik az EGK-n belüli francia elnökséggel. [...] Fontosnak tartjuk, hogy konkrétan megfogalmazott igényekkel tudjunk elébe menni a várható francia felvetéseknek. [...] A részünkről történő mielőbbi reagálást az is sürgeti, hogy a francia prioritási listára a Szovjetunió, Lengyelország és hazánk mellé esetleg az NDK is felkerül.60 A magyar vélemények szerint a francia gazdasági érdekek érvényesítése érdekében a korabeli párizsi vezetés fokozatos politikai nyomást is gyakorolt Magyarországra. Az 1989 novemberében a Quai d'Orsay főtitkárával folytatott beszélgetésről készült jelentés ezt jól tükrözi. Ebben a francia diplomata szavait a következőképpen idézik: ... a kiterjedt német jelenlét (az NSZK, Ausztria mellett az NDK-val fennálló jelentős gazdasági kapcsolatok is) megfelelő ellensúlyok nélkül Magyarország számára hátránnyal is járhat. A politikai köztudat változásának elmaradása, továbbá a német befolyás erősödése eredőjeként Magyarország egy esetleges európai német újjászületés melléknyúlványává válhat. Ez nem 88 Külügyi Szemle
