Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában

Fejérdy Gergely csak lassú folyamatként tudja elképzelni, és erre próbálja rávenni Bonnt is.57 Egy másik távirat egy nagy Németországgal kapcsolatos francia félelmeket sorolja fel. Ez utób­biak között külön kiemelte a gazdasági egyensúlytalanságok miatt felmerült francia aggodalmakat. Szerzője kifejtette továbbá, hogy egy egyesített Németország nyomasztó túlsúlya érzékelhető volna az ipari termelés és az export terén is: a német volumen ez esetben a francia kétszerese, illetve háromszorosa lenne. Az elemzés azt is kiemeli, hogy Kelet-Európábán és a Szovjetunióban tovább növekedne a német gazdasági befo­lyás, véglegesen hátrahagyva Franciaországot.58 Budapesten úgy vélték, hogy Párizst ez utóbbi (egyre valószínűbb) forgatókönyv arra kényszerítette, hogy a befektetések és a kereskedelmi kapcsolatok területén ne csak a gesztusok szintjén, hanem valóban aktivizálja magát a térségben. Ilyen körülmények között Franciaországnak a gazdasági kérdések iránti növekvő érdeklődését pozitívan fogadták Budapesten, de túlságosan óvatosnak ítélték azt. A kérdésben született kül­ügyi dokumentum többek között megjegyzi: „a francia üzletemberek (szemben a né­met mentalitással) - kevés kivételtől eltekintve - csak hatósági »védőernyő«59 alatt indí­tanak olyan hosszabb távú akciókat, ahol [a] minimálisnál nagyobb kockázatokat kell vállalni". Budapest mindazonáltal reménykedett abban, hogy a kelet-európai befolyás kérdésében Bonn és Párizs közt folyó, egyre fokozódó rivalizálás jól kihasználható lesz a magyar érdekek szempontjából. Például a Magyarország párizsi külkereskedelmi ki- rendeltsége által készített elemzés kiemelte: Franciaország felmérte: a belnémet események felgyorsulásával [Németor­szág] hosszabb távon Franciaország terhére még jobb pozíciókat építhet ki Közép-Európában (Ostpolitik, Mittel-Europa). így - számunkra soha nem ta­pasztalt mértékben - érzékelhető a francia hatóságok és bizonyos pénzügyi­üzleti körök növekvő figyelme, együttműködési szándéka, segítőkészsége. Ez jelen időszakban szerencsésen egybeesik az EGK-n belüli francia elnök­séggel. [...] Fontosnak tartjuk, hogy konkrétan megfogalmazott igényekkel tudjunk elébe menni a várható francia felvetéseknek. [...] A részünkről tör­ténő mielőbbi reagálást az is sürgeti, hogy a francia prioritási listára a Szov­jetunió, Lengyelország és hazánk mellé esetleg az NDK is felkerül.60 A magyar vélemények szerint a francia gazdasági érdekek érvényesítése érdekében a korabeli párizsi vezetés fokozatos politikai nyomást is gyakorolt Magyarországra. Az 1989 novemberében a Quai d'Orsay főtitkárával folytatott beszélgetésről készült jelentés ezt jól tükrözi. Ebben a francia diplomata szavait a következőképpen idézik: ... a kiterjedt német jelenlét (az NSZK, Ausztria mellett az NDK-val fennálló jelentős gazdasági kapcsolatok is) megfelelő ellensúlyok nélkül Magyaror­szág számára hátránnyal is járhat. A politikai köztudat változásának elma­radása, továbbá a német befolyás erősödése eredőjeként Magyarország egy esetleges európai német újjászületés melléknyúlványává válhat. Ez nem 88 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents