Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Csicsmann László - N. Rózsa Erzsébet: A Török Köztársaság az átalakuló Közel-Keleten
A Török Köztársaság az átalakuló Közel-Keleten az iraki kurd regionális kormánnyal, mindenekelőtt Barzánival. Ebben szerepet játszottak a Törökország és a Máliki-rezsim közötti növekvő feszültségek, valamint az iráni befolyás Irakban, amelyek Erdogant arra késztették, hogy nyisson Erbil irányába. Törökország számára a Szíriából érkező menekültek jelentős kihívást jelentettek. Az első nagyobb menekülthullám 2012 nyarán érkezett az országba, miután július folyamán a harcok Aleppóra és Damaszkuszra is átterjedtek. Augusztusban közel 80.000 menekült érkezett a négy törökországi menekülttáborba, amelyek közül a legjelentősebb a két ország közötti vitatott területen, Hatayban épült. Ez utóbbi helyzete azért is különösen érzékeny, mert az ott élő alavik egyáltalán nem szimpatizálnak az érkező felkelőkkel, sokkal inkább az Aszad-rezsim fennmaradásában érdekeltek. Különösen attól tartanak, hogy a szíriai vallásfelekezeti színezetet is öltő konfliktus esetleg átterjed Törökországra.36 Az országban ugyanis mára a szíriai menekültek száma meghaladta a százötvenezret, és becslések szerint a közeljövőben akár a 200.000 főt is elérheti. A menekültkérdés mellett külön megemlítendő, hogy a határon átgyűrűző szíriai polgárháború rémképe is jelentős félelmeket kelt Ankarában. 2012 júniusában a szíriai légierő a légtér megsértésére hivatkozva megsemmisített egy török vadászgépet. Erdogan retorikájában élesen Aszad ellen fordult, miközben nem sokkal később a szíriai elnök bocsánatot kért a török miniszterelnöktől. A török-szíriai határon az első fegyveres incidensre 2012. október 3-án került sor, amikor a szíriai oldalról érkező lövedékek halálosan megsebesítettek öt török állampolgárt: két nőt és három gyermeket, s ez felrázta a török közvéleményt. Válaszként a török parlament 320:129 arányban megszavazta azt a határozatot, amely jogilag lehetővé teszi Törökország fegyveres beavatkozását Szíriában. Látni kell azonban, hogy Törökország inkább elrettentésként fenyegetőzik a katonai erő alkalmazásával, hiszen valójában sem az Aszad-rezsimnek, sem Törökországnak nem érdeke egy, a líbiaihoz hasonlóan elhúzódó fegyveres konfliktus. Mindez nem azt jelenti, hogy ne lennének ilyen forgatókönyvek, hiszen a török vezetés több ízben is tárgyalt az Egyesült Államokkal egy Szíriában kialakítandó humanitárius folyosó tervéről, amelyhez fegyveres elköteleződés szükséges. A szíriai polgárháború eszkalálódása egyedül a szíriai felkelő csoportok érdeke, hiszen csak azzal lehetne az általuk várva várt nemzetközi beavatkozást kierőszakolni. Bár Törökország a 2012. októberi incidensre korlátozott katonai választ adott, nem érdekelt egy, a szomszédságában elhúzódó katonai akcióban, amelynek a kimenetele sem teljesen világos.37 Törökország, felnagyítva a szíriai polgárháború átgyűrűzésének veszélyét, a NATO-tól is segítséget kért, s a szervezet a Patriot védelmi rendszer telepítésével részt is vállalt az ország védelmében. Törökország 2011 októbere óta anyagilag és katonailag is támogatja a szíriai felkelő csoportokat, Katarral és Szaúd-Arábiával együtt. Ankara 2012-ben több katonai megállapodást is aláírt a két perzsa-öböli állammal; e szerződések messze túlmutatnak a szíriai kérdés rendezésében képviselt közös állásponton. A megállapodások közös katonai 2013. tavasz 69
