Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A DIPLOMÁCIA VILÁGA - Lukács Hajnalka: A mosoly diplomáciája - a public diplomacy kínai modelljéről
Lukács Hajnalka szerint a fennálló rendszer sikeres konstelláció, amely belső támogatásban is részesül. Ezzel az üzenettel az is kifejezésre jut, hogy Kína elfogadja és tiszteli az olyan univerzális értékeket, mint például a kulturális sokszínűség. Itt nem a kommunista államberendezkedés melletti keresztes hadjáratra kell gondolni. A rendszer exportjára nincs egyértelmű utalás. Önkifejezésről van szó, mely ugyanakkor tartalmaz legitimáció iránti igényt is - Kína államberendezkedésével együtt legitim, s mint ilyen, más államokkal egyenrangú fél. Jogai - legyen szó belpolitikai döntésekről vagy nemzetközi szerepvállalásról - megegyeznek a nyugati nagyhatalmak jogaival. Kötelességeiről sem feledkezik meg, sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban, amikor harmóniára, biztonságra és békés fejlődésre törekszik. Talán a legerőteljesebb példa erre a 2008. május 12-én bekövetkezett, 7,8 M (magnitúdó) erejű sichuani földrengés utáni válságkezelés és sajtómunka. A földrengés, amelynek 69.277 ember esett áldozatául, kétségkívül a modernkori Kína történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófája volt. Mint ilyen, nem maradhatott titok a nemzetközi nyilvánosság előtt sem. Kína pedig élt annak a lehetőségével, hogy megmutassa emberi arcát. A probléma véka alá rejtése helyett kihasználta a látványos nemzetközi sajtójelenlétet, és készségesen szolgáltatott alapanyagot a nemzetközi tudósításokhoz. Ezekből végül lélegzetelállító történetek születtek: tragédiáról és feltámadásról, az emberiségnek a természet pusztító erejével szembeni harcáról és az összefogásról - a kormánnyal is. Különösen megdöbbentő volt, hogy szó eshetett az összeomló épületek- köztük iskolák - hibás konstrukciójáról, főleg úgy, hogy korrupciós vádak is előtérbe kerültek. A tény, hogy a kínai kormány még a nemzetközi közösség segítségét is igénybe vette, szintén nagyban hozzájárult a Kína iránti szimpátia növeléséhez, különös tekintettel arra az éles kontrasztra, ami a mianmari kormány viselkedése kapcsán volt tapasztalható az országra 2008 májusában lesújtó, Nargis nevű trópusi ciklon pusztításakor. Ott felmerültek olyan vádak, hogy az instabil, tekintélyuralmi Mianmar vezetői elhanyagolták a válságkezelésre vonatkozó kötelességüket, vonakodtak felvilágosítást adni az áldozatok számáról és a katasztrófa kiterjedéséről, ami szinte lehetetlenné tette a segítségnyújtást. A helyzet megoldására épp Kína segítségével történtek kísérletek - s így a Népköztársaság további szimpátiapontokat könyvelhetett el magának.- Kína, a megbízható gazdasági partner Mao sikertelen iparosítási kísérleteit követően Deng Xiaoping (Teng Hsziao-ping) egy pragmatikus ideológiával átitatott, racionálisan megtervezett gazdasági nyitás irányába indult el, amely a gazdaság- és külpolitika intézményesítésével párosult.39 A létrejövő egyedi gazdasági modell a Mennyei Béke terén történt 1989-es események után is működőképes maradt, sőt, mint arra korábban utaltunk, Kína példátlan gazdasági 190 Külügyi Szemle
