Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Egeresi Zoltán: Törökország és a Balkán
Egeresi Zoltán A Diyanet, amely az egyik legnagyobb költségvetéssel rendelkező állami intézmény, aktív a balkáni muszlim közösségek támogatásában is. Ez a segítség rendkívül sokrétű lehet: imámképzéstől kezdve egészen a mecsetfelújításon/-építésen át a már említett mediációig terjedhet. A helyi közösségek közötti együttműködést szolgálják a rendszeresen megrendezett főmufti találkozók. Azonban nem csak a Diyanet aktív a Balkánon. A török fejlesztési segélyezési ügynökség, az egyre több magyarországi projektet is támogató TIKA szintén jelentős beruházásokat hajt végre a régióban, főleg a muszlimok lakta helyeken. Ez utóbbi aktivitás több területre is kiterjed, de közülük az egyik legemblematikusabb a régi oszmán kori mecsetek, hidak, türbék felújítása. Ezeket az eseményeket pedig a török és a helyi média is figyelemmel kíséri, olykor a török állami televízió is közvetíti az egy-egy híd vagy mecset átadásával járó ünnepséget. A vallási kapocs itt is erőteljesen megjelenik: így például nagy nyilvánosságot kapott, amikor egy 1912-ben bezárt montenegrói medreszét felújítása és a képzés újraindítása után az újonnan végzettek átvehették oklevelüket - pontosan százéves kényszerű szünet után.64 Azonban a látványos „emlékezetpolitika" mellett a szervezet támogatásainak nagyobbik részét főleg az oktatás elősegítésére (iskolák létesítése, renoválása, képzések, ösztöndíjak) fordítják. Egy újabb intézmény, a Miniszterelnöki Hivatal alá rendelt, 2010-ben létrehozott Külhoni Törökök és Rokon Népek Elnöksége pedig a Balkán vonatkozásában kifejezetten a muszlim népek támogatására specializálódott. Az, hogy a török diaszpórán és a türk köztársaságokon kívül e szervezetnek nem török anyanyelvű nép is célcsoportja lehet, jól mutatja a Balkán felé megnyilvánuló török elkötelezettséget. Az elnökség fontos fórumot jelent a balkáni török és egyéb muszlim szervezeteknek a kapcsolattartásra, illetve a török képviselőkkel történő találkozásra. Ankara a Szovjetunió széthullása óta nagy hangsúlyt fektet külföldi diákok török- országi képzésére (ez az 1990-es években nagyrészt a közép-ázsiai országokra fókuszált), s ahogy a táblázatból is kitűnik, az elmúlt pár évben dinamikusan növekedett a törökországi egyetemeken tanuló hallgatók száma. Míg az AKP-kormány első évei alatt 15.000 fő körül volt a létszám, az elmúlt tanévben már több mint 30.000. Az általános trenddel összhangban, a balkáni országokból érkező diákok száma is növekedett, bár szerényebb mértékben. A régióból jellemzően a jelentős muszlim népességgel rendelkező országok küldik a legtöbb hallgatót, így Albánia, Bosznia, Macedónia és Bulgária. Az utóbbiból érkezők nagy számát az indokolja, hogy mintegy hat-hétszázezer fős török kisebbség él az országban. 50 Külügyi Szemle
