Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A KAUKÁZUSI TÉRSÉG BIZTONSÁGA - Kiss Annamária: A radikális iszlám észak-kaukázusi terjedése mint orosz biztonságpolitikai kihívás: a Kaukázusi Emirátus
Kiss Annamária életét oltotta ki.28 Természetesen mindeközben a terrorizmusellenes műveletek hivatalos befejeződésével (2009) az orosz titkosszolgálati és belügyi szervek sem hagyták abba a munkájukat. Felvetődik a kérdés, hogy vajon a „szemet szemért" elv a csecsen gerillák és a szövetségi erők vonatkozásában valós szerepet játszik-e, vagy a gondolat csak a „szövetségiek brutalitására adott válaszreakció" és a „véreskezű Moszkva elleni harc" diskurzus romanticizmusának mocsarába vezet. Az utóbbi a '90-es évek közepéig igaz lehetett ugyan, azonban ma már nem erről van szó, noha több mítosz létezik még a szakirodalomban is. Ezek közé tartozik, hogy a Kaukázusi Emirátus támadásai kizárólag válaszreakciók az orosz terrorelhárító szervek brutalitására (akárcsak a másik oldal önigazolása, hogy a szövetségi erők tevékenysége a terroristák akcióira adott válasz). A gerillatámadások ugyanis sokkal inkább világlátást és hitvallást jelentenek. Az Emirátus által Oroszország egész területén levezényelt robbantások következtében életüket vésztők és sebesültek száma sokszorosa a kaukázusiak ellen irányuló gyűlölet-bűncselekményekének. A vérbosszú (krovnaja meszty) pedig, ami a kaukázusi tradíció egyik ma is működő „problémarendezési elve", kívül esik a fenti kérdéskörön, miközben önmagában is jelentős forrása az Észak-Kaukázust jellemző erőszaknak, feszültségnek.29 Az sem igaz, hogy az öngyilkos merénylők nagyrészt ún. „fekete özvegyek" (sahidkák), akik az orosz szervek által megölt szeretteik miatt érzett bosszúvágy és elkeseredettség okán álltak a dzsihád szolgálatába, és ezért önmaguk is inkább áldozatok. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a 2009-ben kezdődött második támadási hullám során végrehajtott 34 merénylet elkövetőinek háromnegyed része férfi volt, s a támadások közül 21-et Csecsenföld területén kívül hajtottak végre. A 2010 tavaszán, a moszkvai Park Kulturi megállónál robbantó 17 éves Abdullajeva a dagesztáni vilajet vezetőjének, Amir Umalat Magomedovnak az özvegye volt, míg a 27 éves Saripova előbb egy arab emír, majd annak halálát követően „Szeiíullah Gubdenszkij", más nevén Magomed Vagabov felesége volt. Vele 2010 augusztusában végeztek a szövetségi szervek. Ezek a nők tehát közel sem békés háziasszonyok voltak, hanem a két leghírhedtebb dzsihádista emír felesége, így maguk is szélsőséges eszméket valló terroristák.30 Globális kapcsolatok, szervezett ellenállás A Kaukázusi Emirátus az egész észak-kaukázusi muszlim közösséget a saria törvénykezés alatt egyesíteni kívánó kvázi államként kapcsolódott be a globális dzsihádba. Igaz ugyan, hogy Umarov hatalma limitált, hiszen a szövetségi csapatok ellen képtelen lenne egy nagy, nyílt támadásra, de az Imarat Kavkaz egyáltalán nem egy jelentéktelen, csupán helyi szinten mozgó, decentralizált szervezet. Saját hadserege, titkosszolgálata, törvényszéke van. Az emírnek mindegyik vilajet lojalitással tartozik, egységes ideológia és egymásra reflektáló propaganda jellemzi őket. Egyszerűbb feladatokat (például 84 Külügyi Szemle
