Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Egeresi Zoltán: Törökország és a Balkán
Egeresi Zoltán török összkereskedelemnek mintegy 5-7 százalékát teszi csak ki a Balkán; ráadásul az utóbbi években, megtörvén az előző évtized tendenciáját, deficitessé is vált a balkáni országokkal szemben. Vezető szerep a balkáni muszlimok körében Bár a 21. század elején pusztán a népesség, a GDP vagy a hadsereg nagysága alapján nem állíthatjuk, hogy egy ország egy adott régióban hegemón szerepet játszhat-e, az viszont biztos, hogy ezeket az „előnyöket" kihasználva előbb vagy utóbb nagyobb szerepre fog szert tenni. Azonban Ankara nem a gazdaság, hanem a soft power területén tekinthető igazán sikeresnek. A török külpolitikának fontos célpontjai a balkáni muszlimok, akikre testvérként tekintenek. Ahmet Davutoglu 2009. október 16-án elmondott szarajevói beszédében az oszmán örökséget tartotta a legfontosabb kapocsnak a törökök és a balkáni népek között. Mint mondotta, a Balkán az oszmán uralom alatt a világtörténelem központja volt, illetve a „balkáni törökök, bosnyákok, macedónok, albánok arcukat Törökország felé fordítják, mivel Törökország és ezen emberek között történelmi kapocs van. Bármi történjen a Balkánon, a Kaukázusban, az minket is érint (.. .jkülügyminisztériumunk a problémás és tőlünk segítséget váró területek problémáinak megoldására törekszik."54 S valóban, mint láttuk, a történelemben a balkáni muszlim népek osztoztak az Oszmán Birodalom visszaszorulása idején a törökök sorsában. A vallási közösség mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a birodalom egyik legfejlettebb területének számított a félsziget, amely két fővárost is adott: először Edirnét (Drinápolyt) majd pedig Isztambult. A terület ráadásul a birodalom irányításából is kivette részét: a fejadó (dev§irme) révén a balkáni területekről származó emberek százai kerültek magas pozícióba a szultáni adminisztrációban,55 a 20. század elején pedig itt jöttek létre az első török nacionalista szerveztek, az ifjútörökök mozgalmában (Jöntiirkler) pedig a „balkániak" csoportja számított a legnépesebbnek.56 Maga Musztafa Kemál Atatürk is a mai Thesszalonikiben született. Nem véletlen, hogy egyes népeknek de facto Törökország lett az anyaállama. Ankara jelenleg könnyebben meg tud jelenni ezek védnökeként, mint a két világháború között vagy a hidegháború blokkokba szabdalt világában. Mint láttuk a migrációs folyamatok esetében, az elmúlt száz év során Törökország mindig egy gravitációs súlypont szerepét töltötte be a balkáni muszlimok számára. Napjainkban ennek a kapcsolatnak a reneszánszát láthatjuk. Davutoglu a Stratégiai mélységben a Balkánt a Törökországot körülvevő „közel szárazföldi medencébe" (yakin kara havzasi) sorolja, ezáltal kijelöli a terület helyét a török stratégiai tervezésben is. A régión belüli viszonyokat taglalva Bosznia-Hercegovinát 48 Külügyi Szemle
