Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Egeresi Zoltán: Törökország és a Balkán
Törökország és a Balkán Egeresi Zoltán A közel-keleti eseményeknek köszönhetően az elmúlt években Törökország és a török külpolitika az érdeklődés középpontjába került. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy Ankara Magyarország szomszédságában, a Balkánon is nagyon aktív, s mind meghatározóbb szerepet játszik gazdasági, politikai és kulturális téren. A tanulmány e külpolitikai aktivitás mozgatórugóinak bemutatására törekszik, Dél- kelet-Európa államainak viszonylatában.1 Ennek keretében a rövid történelmi áttekintés után felvázolja, hogy melyek azok az új vonások, amik a 2002 óta hatalmon lévő kormánypárt, az Igazság és Felemelkedés Pártjának (Adalet ve Kalkinma Partisi, AKP) külpolitikáját, illetve a balkáni-török kapcsolatokat jellemzik. Az elemzésben különösen nagy hangsúlyt kapnak az utóbbi évek, mivel Ahmet Davutoglu 2009. májusi külügyminiszteri kinevezése óta egy határozottabb balkáni jelenlét tapasztalható a törökök részéről. Látni fogjuk, hogy noha az iszlamista vezetés alatt jelentős szerep jut a vallási-kulturális tényezőknek a török érdekek képviseletében, voltaképp a jelenkori török kormány is ugyanazokra a geostratégiai problémákra keresi a (sok esetben hasonló) választ, mint amelyekkel a korábbiak is szembesültek, így a biztonságpolitikai dimenzió továbbra is meghatározó maradt Ankara számára. A dolgozat rá kíván világítani, hogy a török külügyminisztérium aktivitása mellett a külkapcsolatokat befolyásoló más szervek is egyre nagyobb teret kapnak, így például a török fejlesztési ügynökség, a TIKA (Türk I§birligi ve Kalkinma Idaresi Ba§kanhgi) vagy a Külhoni Törökök és Rokon Népek Elnöksége (Yurtdi§i Türkler ve Akraba Topluluklar Ba§kanhgi). A tanulmány azt is vizsgálja, hogy az egyre látványosabb balkáni jelenlétnek miért vegyes a megítélése, s miért kap rendszeres kritikákat mint neooszmanista terjeszkedés. Ezt a gondolatmenetet folytatván azt is bemutatjuk, hogy a jelentős beruházások és a bővülő kereskedelmi kapcsolatok ellenére mennyire korlátozott a török befolyás, s mennyire kétséges, hogy Törökország hegemónná váljon a régióban. 2013. tavasz 39
