Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Környei Ágnes: Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben
Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben magát, Szöul és Gwangju hub szerepére építve. Természetesen Kína is hatalmas globális kulturális offenzívát hajt végre, tovább növelik a Konfuciusz Intézetek és a Kínai Kulturális Intézetek hálózatát. Az első öt évben (2004-2009) háromszázat nyitottak meg, nyolcvan országban, és 2020-ig ezerre akarják növelni a számukat, ami megegyezne az Alliances Francaises hálózatának jelenlegi számával. Az intézményi oldal mellett a politikai nyilatkozatok, nemzetközi egyezmények, egyéb jogi keretek is alapvetően befolyásolják a nemzetközi kulturális együttműködést. Az EU és a fejlett, illetve a feltörekvő partnerországokkal fennálló kétoldalú partnerségek33 terén folyamatos előrelépés figyelhető meg a kultúra tekintetében. Az Európa Tanács - mint az egyik legfontosabb normaalkotó a kultúra területén - multilaterális legitimitást adott a kulturális megállapodásoknak,34 és az 1954-es egyezmény adja a kormányközi kulturális együttműködés alapkeretét. Az UNESCO legfontosabb kulturális egyezményeinek35 természetesen szintén részesei az uniós tagállamok, de az Unió mint önálló jogi személyiséggel rendelkező entitás is részese36 a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezménynek. Ez a 2007-ben életbe lépett egyezmény új és ambiciózus keretet ad a nemzetközi kulturális együttműködésnek, két szempontból is. Egyrészt elismeri a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások eltérő természetét, mint amelyek „azonosságtudathoz, értékekhez és jelentéshez köthetők" (a preambulumban37), másrészt a még kiterjedtebb és még tartalmasabb kulturális csere folyamatos megerősítését szorgalmazza. Az Unió egyhangú kiállása az egyezmény mellett unikális. Az egyezmény példa nélküli széles elfogadottsága38 jól mutatja a világszerte kialakult konszenzust, hogy a kulturális sokszínűség milyen fontos az emberiség számára, hasonlóan ahhoz, mint a biodiverzitás a természet esetében. A más nemzetközi szervezetekkel kialakított együttműködés is szerves része lenne az uniós kultúrdiplomáciának. Egyfajta munkamegosztás is kialakulhat a szervezetek között, például a filmtámogatás - az Európa Tanács inkább a filmek finanszírozását (Eurimages), míg az Európai Unió azok terjesztését támogatja - vagy az örökségvédelem terén. Sokszor az EU átvesz egy kezdeményezést az Európa Tanácstól (pl. Európai Örökség Napok). Akár több szervezet is összefog egy területen, mint a Ljubljana-folya- mat keretében,39 amely a délkelet-európai kulturális örökség megőrzését célozza. A kultúrdiplomácia eszközei A kulturális diplomácia eszközei is nagy változatosságot mutatnak, a több államot ösz- szefogó, regionális entitások pedig speciális eszközökkel is élhetnek. Az európai dimenziójú kulturális együttműködések jó alapot adnak a nemzetközi megjelenéshez. Az Európa Tanács által 1985-ben indított „Európa kulturális fővárosa" kezdeményezés például hamarosan az EU egyik leglátványosabb és nagy presztízsű 2013. nyár 171
