Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Az európai föderalizmus Törvénykezdeményező joggal is rendelkező, kétkamarás Európai Parlamentet javasolnak, amelynek felső házába delegálnák a képviselőket a tagállamok (ez a jelenlegi Tanács). Az EP demokratikus legitimitását erősítendő - akár már 2014-ben - az EP-vá- lasztásokon összeurópai pártok indulnának, amelyekre az európai polgárok közvetlenül szavaznának. Jósé Manuel Barroso, a Bizottság elnöke az ún. „State of the Union" beszédével nyitotta meg az EP őszi ülésszakát 2012. szeptember 12-én Strasbourgban.28 Egy, az európai egység felé vezető új tervet vázolt fel: az erősebb integrációt jelölte meg követendő célként, és nyíltan az európai föderáció kialakításáról beszélt. A beszéd legfőbb üzenete is éppen az volt, hogy az EU előtt álló út a föderáció irányába mutat („Today I call for a federation of nation states."), mert csak így tudják az EU-tagállamok a szerteágazó problémáikat megoldani. Barroso nemzetállamok föderációjáról, összeurópai pártokról, közösségi szintre emelt adópolitikáról szólt, kilátásba helyezve középtávon az alapszerződés-módosítást is. Óva intett az eurótól való visszalépéstől, és egy politikai unión alapuló, valódi gazdasági unió létrehozása mellett érvelt. A beszédben ismertette a bankuniót elindítani hivatott egységes felügyeleti mechanizmusról (SSM) szóló javaslatcsomagot is. A gazdasági válság kirobbanása óta a Bizottság harminc pénzügyi szabályozási javaslatot dolgozott ki (pl. a derivatívákra, a shortolásra és a bankárok méltányos fizetésére vonatkozó előterjesztések). Az eurózóna egységes, külső képviseletének megteremtéséről, és a stabilitási kötvényekről (eurókötvények) is készültek bizottsági tervek. Barroso bejelentette a hitelminősítő intézetek, a banki válságkezelő alap és a pénzügyi alkalmazottak személyes felelősségére vonatkozó javaslatok előterjesztését is. Beszélt egy ütőképes eszközökkel felruházott, valódi közösségi gazdasági kormányzás létrehozásáról, amely hiteles uniós költségvetési háttérrel, egy esetleges euróövezeti saját büdzsével rendelkezne. Bejelentette, hogy az adópolitika terén is az egységesítés irányába tesz majd lépéseket az Európai Bizottság: többek között az adóelkerülés és -csalás visszaszorítására, a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv keretében a harmadik országokkal való keményebb fellépésre. Kiállt a közös pénzügyi tranzakciós adó mellett, és jelezte, hogy a Bizottság támogatja azt a megoldást is, hogy az adót nem a teljes EU-27-es körben, hanem csak az ebben részt venni kívánó tagállamokban vezessék be. Célként jelölte meg tovább egy „közös európai politikai tér" létrehozását és az EP szerepének további erősítését. A 2014-es európai választásokra a pártok szorosabb együttműködését, „európaizálódását" tűzte ki célul. Utalt a Bizottság szintén aznap megjelentetett javaslatára,29 amely arról szólt, hogy az európai politikai pártok hogyan tudnák jobban képviselni az uniós polgárokat. Minderre csak közép- és hosszú távon lát reális esélyt. Először a problémákat kell azonosítani, ezt követően kell a megoldáshoz az eszközöket megválasztani. Ennek 2013. nyár 153
