Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója
Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója Konklúzió Törökországot alig egy évtizede modern történetének legsúlyosabb válsága sújtotta, a sikeres válságkezelő programnak köszönhetően azonban néhány év alatt Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. A fellendülés időszakát 2008-ban az egész világgazdaságra kiterjedő válság megtörte, úgy tűnt, az ország ismét az IMF segítségére szorul. A visszaesést azonban 2009 második felétől gyors talpra állás követte. Bár az euróválság miatt lelassult európai növekedés negatív hullámai elérték Törökországot, a külkereskedelem diverzifikálásának és a belső kereslet jelentőségének növelésével képes lehet az ország tartósan az európai szint fölött teljesíteni. Törökország az elmúlt időszakban óriási változáson ment keresztül, és elmaradott, perifériális gazdaságból a befolyásos G20 tagjává, regionális gazdasági hatalommá vált. A korábban gazdaságilag bezárkózó, később az európai integráció felé törekvő Törökország egyre inkább egy több lábon álló, a világgazdaságba szervesen bekapcsolódó, a saját régiójában meghatározó gazdasági szereppel bíró középhatalom jellegét ölti. Saját szerepét a Nyugat és Kelet közötti összekötő kapocsként látja: nemcsak kulturálisan (mint a nyugati logikát és a keleti mentalitást egyaránt ismerő ország) vagy politikailag (mint NATO-tag iszlám állam), de gazdaságilag is: az EU-val alkotott vámunió tagjaként és a Közel-Kelettel és Közép-Azsiával szoros gazdasági kapcsolatokat kiépítő „kereskedő" államként. A jövő kérdése marad, hogy az elmúlt évtized gazdasági fejlődése folytatódik-e, és Törökország valóban a térség növekedési pólusává tud-e válni. Számos tényező ebbe az irányba mutat, de egyelőre még ingatag alapokon áll a „csoda". Egy jól teljesítő török gazdaság ugyanakkor stabilizáló tényezővé, sőt húzóerővé válhat a Balkánon és a mediterrán térségben is, ami az Európai Uniónak (és az Egyesült Államoknak) is érdeke lehet. Az is nagy kérdés azonban, hogy hogyan alakul a törökök viszonya az Európai Unióval. A vámunió révén gazdasági kapcsolatai szorosak, és várhatóan azok is maradnak, a csatlakozási tárgyalások elhúzódása, illetve az egyre inkább érezhető „kölcsönös érdekmúlás" miatt viszont teljes jogú taggá válása nem feltétlenül következik be. Jegyzetek 1 A tanulmány az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjának támogatásával készült. 2 A cikk a következő tanulmány módosított és kibővített változata: Szigetvári Tamás: „Törökország - kistigris az európai periférián?" In: A változó világgazdaság - útkeresések, tapasztalatok és kilátások. II. kötet. Európán kívüli régiók (szerk. Farkas Péter, Meisel Sándor és Novák Tamás). Budapest: MTA KRTK Világgazdasági Intézet, 2012. 3 „Istanbuls and Bears". The Economist, http://www.economist.com/node/21552216 , 2012. április 7. 4 Az Oszmán Birodalom szétesése után az új török nemzetállamnak komoly problémákkal kellett szembenéznie, mivel a birodalom gazdaságilag legprosperálóbb részei elszakadtak. A török 2013. tavasz 35
