Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa

Marján Attila 2013 az európai polgárok éve. Ezt a nehezen értelmezhető politikai gesztust kívánta kitölteni valamiféle tartalommal az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amikor az év derekán egy olyan intézkedéscsomagot helyezett ki­látásba, amely az uniós polgárok mindennapi életében felmerülő akadályokat hivatott csökkenteni. Az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentés 12 konkrét intézkedést vázol fel, amelyek az európai polgárok uniós jogainak jobb érvé­nyesítését segítenék elő - a más uniós tagállamban történő munkakereséstől kezdve az Unió demokratikus életében való tevékenyebb részvétel biztosításá­ig. A legjelentősebb javaslatok között szerepel: bármely EU-tagállamban törté­nő munkavállalás vagy tanulás megkönnyítése, a felesleges papírmunka csök­kentése az EU-ban élő és utazó uniós polgárok számára, valamint a határokon átnyúló vásárlás akadályainak lebontása. Ez a jelentés a Bizottság válasza az uniós polgároktól érkező számos megkeresésre, amelyekben azok megosztot­ták a más uniós tagállamba történő utazásuk, költözésük vagy ottani vásárlá­suk során tapasztalt problémákat. Intézményi kérdések Az Európai Unió egy elitvezérelt és eljárásalapú képződmény; intézmények és azok egymáshoz való dinamikus viszonya és rendkívül bonyolult interakciója során kiala­kuló politikai eredmények határozzák meg a leginkább a jellegét. Másrészről pedig a föderalizáció elsősorban intézményi fejlődéssel, átalakulással járó folyamat. Ezért ér­demes külön figyelmet szentelni az EU szempontjából releváns intézmények várható átalakulásának, jövőbeli szerepének. A válságkezelés komplexitását részben az adja, hogy az a pénzügyi-gazdasági stabi­lizáció mellett új típusú döntéshozatali és egyeztetési struktúrákat is létrehozhat az Eu­rópai Unión belül. A korábbi krízisek során is előtérbe kerültek a válságból történő kilé­pést célzó intézkedések elfogadtatására vonatkozó kormányközi megoldások, de most a kormányköziség egy új típusa jelent meg. A tagállamok közötti együttműködésnek kialakulhatnak olyan új módjai, amelyek a közösségi módszer helyébe léphetnek, így az uniós döntéshozatal radikálisan átalakulhat. Megjelenhet az ún. uniós módszer,18 amely a közösségi módszertől eltérő logikát követő tagállamok közötti lazább együtt­működési forma. Vagyis a kormányköziség kerül előtérbe a páneurópai (a Bizottság és a Parlament által erősen befolyásolt és EU-jogot alkotó) eljárások helyett. Ennek termé­szetesen nagy jelentősége van az egyes intézmények jellege és erőviszonyai szempont­jából, s elvezethet a dezintegráció visszafordíthatatlan folyamatához is. A válságkezelés eredményeképp az Európai Unió szerződésein kívüli megoldások is megjelenhetnek, és meg is jelentek.19 Ela azonban a föderalizáció erőre kap a válság megoldása után vagy 142 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents