Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa Marján Attila Bevezetés E tanulmány az európai gazdasági és politikai föderalizmus témáját kívánja áttekinteni. A föderalizmus politikai, gazdasági és fiskális elemeinek ismertetése és az USA történeti példájára való rövid kitekintés után megvizsgálja az euróválságnak az európai föderalizálódásban játszott szerepét, továbbá a gazdasági és politikai unióra vonatkozó legfontosabb elképzeléseket, programokat. Egyre inkább elfogadott az a tény, hogy a valutaövezet helyreállításához magas szintű fiskális uniót kell kialakítani, ami további gazdasági egységesülést, például közös uniós pénzügyminiszteri pozíció kialakítását, masszívabb közösségi költségvetést és valódi eurózóna-szintű bankfelügyeletet igényel. Erre középtávon nem minden tag lesz képes vagy hajlandó. Reális azzal a szcenárióval számolni, hogy amennyiben az integráció nem hígul fel vagy nem rendeződik vissza egy esetleges kaotikussá vagy kezelhetetlenné váló euróválság miatt, akkor az Unió egy többsebességes modell irányába mozdul majd el. Ennek legbelső csoportjába várhatóan csak a legjobb besorolással rendelkező és a föderalizmus irányába elmozdulni hajlandó tagállamok kerülnének. A következő csoportot a közös valutát használó, de a szigorúbb közös fiskális szabályoktól, illetve - főképp - a közös politikai intézményrendszer számukra túlzott megerősítésétől ódzkodó országok alkotnák. A harmadik csoport pedig az előbbiekből kimaradó, az euróval nem rendelkező országokból állna, amelyek megelégednének a belső piaci tagsággal. Mindez természetesen alapvetően munkahipotézis, de az integráció közelmúltbeli dinamikája alapján - még ha ez 2013-ban merész feltételezésnek is tűnik - mégsem tekinthető irreális szcenáriónak, ha egy öt-tízéves időhorizontot nézünk. 126 Külügyi Szemle
