Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kiss J. László: Politika és percepció: magyar és osztrák (kül)politika az átalakulás éveiben (1988-1991)
Politika és percepció vették górcső alá a demokratikus baloldali összefogás értelmében történő együttműködést. Vö. Simon István: Bal-kísértés. A kádári külpolitika és a nyugati szociáldemokrácia. Budapest: Digitalbooks. hu, 2012. 91. o. 20 Kiss J. László: „Aussenpolitik". In: Ungarn auf dem Weg der Demokartie. Von der Wende bis zur Gegenwart (szerk. Georg Brunner). Bonn: Bouvier, 1993. 94. o. 21 MOL KÜM Sz.T.V.M. Ausztria 1990.13-001331/2. 22 MOL XIX-J-1-j. Ausztria 1989.19-00122,5/3. 23 MOL XIX-J-1-j. Ausztria 1989.19-003927. 24 Elég csupán az 1985. évi borbotrányra, valamint a Reder-ügyre utalni, amikor Friedhelm Frischenschlager, a Szabadság Párt védelmi minisztere, szabadon bocsátását követően üdvözölte az Olaszországban a háborús bűneiért elítélt SS-tisztet. A Waldheim-ügy további tehertétel volt az osztrák külpolitikára nézve, amely Bécs elszigetelődéséhez vezetett. Vö. Kramer: i. m. 171-172. o. 25 Michael Gehler: Österreichs Aussenpolitik der Zweiten Republik. Von der allieren Besatzung bis zum Europa des 21. Jahrhunderts. Band 2. Innsbruck-Wien-Bozen: Studien Verlag, 2005. 584-591. o. 26 MOL Sz.T.V.M. 1990. 001331/1.1. 27 MOL Sz.T.V.M. 1990. 001331/1.13. 28 Vö. MOL XIX-J-1-j. Ausztria 1989. 20-002243/1. 29 MOL M-KS 288. f. 32/1988/33. ö. e. 30 Az osztrák belépés esetére találó példaként szolgált az általános vámtarifa-egyezmény keretében Ausztria által 1988-ban Magyarországnak nyújtott egyoldalú vámkedvezmények kérdése. Az Általános Vámkedvezmények Rendszere (GSP) egy központi fejlesztéspolitikai eszköz volt, amely az import messzemenő vámmentességét irányozta elő, eredetileg főként a fejlődő országok számára, és egy komplex ösztönző rendszert használt fel annak érdekében, hogy az érdekelt országokat a kívánatos politikai, illetve gazdasági magatartásra serkentse. 31 MÓL 288. f. 32/3/1988/1. ő. e. 32 MÓL 288. f. 32/1988/24 ő. e.(17. dók.). 33 MÓL 288. f. 32/1988/1. ő. e. 34 Peter Jankowitsch: „Das Problem der Äquidistanz. Die Suche der Zweiten Republik nach außenpolitischen Leitlinien". In: Zwischen den Blöcken, NATO und Warschauer Pakt und Österreich (szerk. Manfred Rauchensteiner). Wien-Köln-Weimar: Böhlau Verlag, 2010. 495. o. 35 Vö. Gerald Hinteregger: „Wo ist die Ostkompetenz Österreichs?". Europäische Rundschau, Vol. 24. No. 4. (1998). 10. o. 36 Vö. MOL 00269.12.1991. 37 MOL XIX-J-1-j. Ausztria 1989.19-0012,25/5. 38 MOL XIX-J-1-j. Ausztria 1989.19-0012,25/6 19. 39 MOL XIX-J-1-j. Ausztria 1989.19-003,4/2. 40 Gorbacsov egy olyan emberként jelenik meg a kancellár számára, mint aki egy tóról kanalanként kívánja leszedni a három centiméteres olajréteget. Az vékonyabb lesz ugyan, de az olaj a vízen marad. Ugyanakkor Kohl számára Magyarország a legfontosabb „lehallgatóhelyként" (Horchposten) tűnik ki, ahonnan a legtöbbször tanácsadója, Horst Teltschik közvetítésével értesül a keleti tömb belső fejlődéséről. Hans-Peter Schwarz: Helmut Kohl. Eine politische Biografie. München: Deutsche Verlags-Anstalt, 2012. 458. és 401. o. 41 Oplatka András idézi könyvében Horváth István nagykövetet. Andreas Oplatka: Der erste Riss in de Mauer. September 1989 - Ungarn öffnet die Grenze. Wien: Zsolnay, 2009.236. o. 42 Vö. Borhi László: „»Magyarország kötelessége a Varsói Szerződésben maradni« - az 1989-es átmenet nemzetközi összefüggései magyar források tükrében". Külügyi Szemle, Vol. 6. No. 2-3. (2007). 255-272. o. 43 Vö. Kiss J. László: „Die Reformpolitik Gorbatschows und der Umbruch in Ostmitteleuropa 1989/90 aus ungarischer Sicht". In: Das geteilte Deutschland im geteilten Europa. Band VIII/2. Frankfurt am Main: Nomos Verlag, 1999.1434. o. 2013. nyár 123
