Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kiss J. László: Politika és percepció: magyar és osztrák (kül)politika az átalakulás éveiben (1988-1991)
Kiss J. László távolítani. Arról - a látogatást röviddel megelőző - döntésről is beszámolt a kancellárnak, amely a többpártrendszer bevezetésére és a Nyugat-Magyarországon állomásozó szovjet csapatok előirányzott csökkentésére vonatkozott.47 Magyar-osztrák összehasonlításban a határnyitás percepcióját a mediatizált megjelenítés és a mindennapi tapasztalatok közötti konvergencia, míg az esemény belpolitikai súlyát tekintve jelentős aszimmetria jellemezte. A konvergencia abban rejlett, hogy a határnyitásnak a média és a politika által történő megjelenítése nagyjában és egészében egybeesett a határrégióban élő osztrák polgárok pozitív mindennapi tapasztalataival. Csak később, Ausztria 1995. évi uniós belépését követően, de még inkább az EU 2004- es keleti bővülése nyomán kezdte az osztrák társadalom a keleti határt problematikus kérdésként érzékelni. A határnyitás 1989. évi eufóriáját egy negatívba forduló kép váltotta fel. Azóta az osztrák lakosság a határt a hétköznapokban másként érzékeli, mint a média és a politika. Ezenfelül alapvető különbség alakult ki a határrégiók osztrák és magyar lakosságának túlnyomó többsége és - főként - a Délkelet-Európából származó lakosság között: azaz kiderült, hogy a mentális határok a (nyugatj-európaiakat továbbra is elválasztják a délkelet-európai régiók lakóitól - azoktól, akiket általában a Balkán negatív sztereotípiáival kapcsolnak össze. A diskurzusokban - a politikai és a mediális ábrázolástól eltérően - világosan kifejezésre jutott, hogy az EU Ausztria keleti szomszédjaival történt kibővülése a régió lakosságának perspektívájából tekintve már a tényleges esemény előtt lényegében megtörtént, ám a „Kelet" és a „Nyugat" között egy mentális választóvonal fennmaradt, még akkor is, ha ez az államok politikai határaival többé nem vág egybe.48 A kelet-nyugati határok újrameghatározásáról szóló empirikus kutatások igazolták a vasfüggöny lebontása, Ausztria uniós tagsága, valamint a schengeni szerződés megvalósítása után, nem kevésbé a várható keleti bővítés perspektívájában megváltozott társadalmi percepciókat. Egy 2001-ben megjelent osztrák vizsgálat azt jelezte, hogy az ország lakossága nem támogatja a korábbi kommunista államok uniós tagságát. Ez alól csak Magyarország jelentett kivételt. Egy 1999. május-júniusi felvétel szerint a megkérdezetteknek még egyharmada sem támogatta a keleti bővítést, 44 százalék kifejezetten ellenezte; ezzel ellentétben, az osztrákok 52 százaléka üdvözölte Magyarország leendő uniós tagságát. E magatartás hátterére már az 1990-es évek elején folytatott vizsgálatok rávilágítottak. A felméréssorozat arról számolt be, hogy túlbecsülték a potenciális bevándorlók számának „reális" nagyságát és ezzel a bűnözés beáramlásának a veszélyét, így a tömeges bevándorlástól való félelmek a politikai viták fontos témájává váltak.49 118 Külügyi Szemle
