Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója
Szigetvári Tamás A foglalkoztatás és a reálbérek alig emelkedtek ebben az időszakban, ami a termelékenység növekedését és javuló versenyképességet eredményezett. A válság hatására végbement reálleértékelődés és a visszaeső belső kereslet is hozzájárult az export dinamikus bővüléséhez. Az export/GDP aránya a 2002-es 23,6 százalékról 2007-re 27,1 százalékra nőtt. Különösen a feldolgozóipari export aránya emelkedett: 2007-re a teljes exportnak már több mint 90 százalékát adta. Az export súlypontja az alacsony technológiai szintű termékekről a közepes/magas szintre tevődött át. A török gazdaság hagyományos exportcikkeit a mezőgazdasági és a textilipari termékek adták. Ezen ágazatok kivitele - különösen a nyolcvanas évek liberalizációja után - jelentős növekedésnek indult. Ebben komoly szerepük volt az európai országokban élő törököknek: a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében, sőt sokszor - az anyaországba hazavitt tőkéjükkel - a termelőüzemek létrehozásában is aktív szerepet vállaltak. Bár e hagyományos ágazatoknak továbbra is komoly súlyuk van az exportban, az utóbbi években a két legdinamikusabban fejlődő szektorrá a jármű- és az elektronikaieszköz-gyártás vált. Számos nemzetközi autógyártó cég (Ford, Renault, Fiat, Hyundai, Toyota, Honda, Opel, Mercedes-Benz, MAN) helyezte Törökországba gyártókapacitása egy részét, hiszen a vámuniós megállapodásnak köszönhetően szabadon vihetik be termékeiket az európai belső piacra. A buszgyártás és -export szintén meghatározó; e téren viszont a saját márkák (Otokar, BMC, TEMSA) dominálnak. Az autógyártás éves növekedési üteme 2002 és 2004 között 43 százalék volt, ami a feldolgozóipari átlag négyszerese, így a szektor exportrészesedése 9-ről 14 százalékra emelkedett ebben az időszakban. A járműipar Törökország egyik meghatározó húzóágazatává vált. A közvetlenül a szektorban foglalkoztatottak száma 2007-ben meghaladta a nyolcvanezer főt. A török autóipar teljes mértékben integrálódott az európai autóipari termelési láncokba, ami szintén a vámunió létrejöttének volt köszönhető. A szektor nemcsak exportteljesítményében erős, de a gyártáshoz kapcsolódó beszállítói hálózatok is egyre jobban kötődnek Törökországhoz. Részben ezért is volt gyors a termelés felfutása 2001 után.35 A fogyasztási elektronika terén elsősorban a háztartási gépek fejlődtek dinamikusan, ahol saját márkák (Vestel, Beko) is képviselik a török termelést. Az elektronikai fogyasztási cikkek esetében 35%-volt a növekedés ugyanebben az időszakban, míg az export részesedése 5%-ra emelkedett.36 E szektorban a nagy termelőknek jóval kisebb a török beszállítói hátterük. A törökök a kilencvenes években a színes televízió gyártásába kapcsolódtak be:37 2005-ben az Európában eladott televíziók 65%-át Törökországban állították elő. Az LCD-k terjedése és a szektor romló feltételei miatt azonban fokozatosan csökken ez az arány. Az importfüggőség következtében itt a technológiai váltás is nehézkesebb. A török feldolgozóipari termékek sokszor a „megbízható, de nem csúcsminőségű" kategóriát képviselik, így a belső piac mellett a környező régiók (Balkán, Közép-Azsia, Közel-Kelet) esetében van lehetőség további piaci térnyerésre. 28 Külügyi Szemle
