Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
A szembenállástól a kiegyezésig hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezményt írtak alá, majd nagykövetségi szintre emelték a diplomáciai kapcsolatokat. Hasonló lépésre került sor Angliával, Svájccal, Görögországgal. Kiemelt fontosságú volt a magyar-(nyugat)német kereskedelmi megállapodás és a kereskedelmi képviseletek felállítása. Megindult a párbeszéd az Egyesült Államokkal és a Vatikánnal.60 Ausztria aláírta a vagyonjogi megállapodást Bulgáriával és Romániával. Mindezzel egybeestek az osztrák „keleti kereskedelem" növelésére irányuló szándékok, amit a politikusok és a szakemberek folyamatos kölcsönös látogatásai jeleztek. Tavasszal az államosított iparért felelős Pittermann alkancellár, dacolva az otthoni kritikákkal,61 majd Fritz Bock kereskedelmi miniszter jött egy-egy napra az ekkor kezdődő második Budapesti Nemzetközi Vásárra, ahol 24 osztrák vállalat állított ki.62 Pittermann meghívására Incze Jenő külkereskedelmi miniszter részt vett a Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitóján, meglátogatott több ipari üzemet, majd jegyzőkönyvet írt alá az alkancellárral a gazdasági kapcsolatok bővítési lehetőségeiről.63 Baczoni Jenő miniszterhelyettes ismét elutazott a bécsi őszi vásárra, és tárgyalt Franz Körinek pénzügyminiszterrel, valamint Fritz Bock kereskedelmi miniszterrel.64 Végül Borovszky Ambrus kohó- és gépipari miniszterhelyettes az államosított acélipar üzemeinek vezetőit látogatta meg.65 Nem kevésbé jellemző, hogy november végéig 21 mezőgazdasági küldöttség járt Ausztriában, Petőházi Gábor miniszterhelyettes pedig néhány napig egy magángazdaságot tanulmányozott. Tény, hogy erre az időre - minden bizonnyal a közhangulat hatására - már a határ menti területek állami és pártvezetőiben is megfogalmazódott a helyi kapcsolatok felvételének igénye. Ehhez jelentősen hozzájárultak a június 28. és július 22. között megrendezett Soproni Ünnepi Hetek, amikor egynapos, olcsó vízummal, könnyített vámkezeléssel közel 30.000 osztrák és más külföldi turista kereste fel a várost. Az osztrák lapok lelkendezve írtak a magyar vendégszeretetről, a felvirágozott városról, a jó borról.66 Az utazási könnyítések azonban nem csupán a határ közelében éreztették hatásukat. A nyári hónapokban a nagy érdeklődésre való tekintettel hetente indult kétnapos útjára Budapestről Bécsbe a Sirály szárnyashajó.67 Október végén több mint 8000 szurkoló érkezett a hagyományos magyar-osztrák futballmérkőzésre, akik Hegyeshalomnál és Sopronnál folyamatosan haladhattak át a határon.68 1964 februárjában burgenlandi kezdeményezésre a Vas megyei pártvezetés járult hozzá közös rendezvények szervezéséhez. Javasolták - több, hosszabb távra szóló intézkedés mellett -, hogy 1964. augusztus 15-23. között Szombathelyen és Kőszegen rendezzék meg „a Vas megyei és burgenlandi dolgozók" egyhetes találkozóját, képzőművészeti kiállítással, operabemutatóval, labdarúgó-mérkőzéssel, lóversennyel, karnevállal. Mintegy 25.000 osztrák vendég látogatásával számoltak, igaz, szálláshelyek hiányában csupán egy-egy napra korlátozott utazással, a határon kiadott alkalmi vízummal.69 Az ötlet olyannyira megvalósult, hogy a határ két hónapig volt nyitva; de a vízum már jóval drágább lett, így a látogatók száma 13.000 főre csökkent.70 Az állambiztonsági szervek teljes 2013. nyár 79
