Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A bécsi követség története a két világháború között
Pritz Pál elsődleges jelentőséget. így a bécsi követség értéke a magyar külpolitika szempontjából óhatatlanul devalválódott. 1937 derekán Rudnay az athéni követség élére került, helyére Budapestről nem küldtek újabb követet, hanem az első beosztott diplomata, Bobrik Arno lett az ideiglenes ügyvivő. Az Anschluss megtörténte után - 1938. április 11-től - a követséget főkonzulátussá szervezték át, vezetésére Bobrik kapott megbízást. Bobrik trieszti születésű görög volt, aki a magyar beszédben és írásban még ekkortájt is bizonytalankodott. Igazi hazája a Monarchia volt, azon belül is az Adria délszaki, életvidám világa. A közös külügyi szolgálat konzuli ágán dolgozott, a diplomata uniformist ő is csak a magyar szolgálatban ölthette magára, hogy azután annál inkább ragaszkodjék hozzá. Főkonzuli szolgálata rövid intermezzo: 1939 elejétől már a prágai követség első beosztott tisztviselője volt, ahol azonban hamar utolérte bécsi sorsa. A németek márciusban bevonultak a cseh fővárosba, ezután ebből a követségből is főkonzulátus lett, amelynek élére szintén Bobrik került. A megüresedett bécsi főkonzuli hely betöltésénél ezután a Dísz téren - tehát a magyar Külügyminisztériumban - már nem kísérleteztek diplomata átminősítésével. Van der Venne Arnold személyében olyan főkonzult küldtek oda, aki egész addigi életében a konzuli területen tevékenykedett, s akinek a főkonzulátus vezetése előrelépést jelentett. Ő 1943 tavaszáig intézte - a berlini magyar követségnek alárendelten - a korszak hatalompolitikai viszonyainak megfelelően az ügyeket. 1943 tavaszától Magyarország német megszállásáig báró Bothmer Károly volt a főkonzul. Ő már annak a fiatal generációnak a tagja, amely az első világháború után lépett a pályára, a külügyi munkával is a magyar Külügyminisztériumban kezdett ismerkedni. Arisztokrata származása ellenére sem kapott diplomáciai besorolást, mert Ambrózy említett, 1921. évi kísérlete megmutatta, hogy diplomatamunkáról már nem lehet a szolgálat tagjait konzuli területre visszairányítani. Ezért a szolgálatba lépőket először a minisztériumi, illetve a konzuli területen próbálták ki, s csak beválásuk után, státuszüresedés esetén adtak számukra diplomáciai besorolást és feladatkört. A német megszállás gyászos tényével kell befejeznünk elbeszélésünket, hiszen a historikus dolga nem lehet más, mint a múlt elbeszélése, annak mindenfajta összetevőjének hiteles bemutatásával. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a bécsi követség működése a korszak magyar diplomáciatörténetének jelentős fejezetét alkotja. Fontosságát jelzi, hogy az ott állomásoztatott követek többnyire az egyébként is színvonalas - mert jelentős mértékben a ballhausplatzi hagyományokból táplálkozó - magyar külügyi szolgálat legfontosabb személyiségei közül kerültek ki. Amikor a misszió jelentősége csökkent, az nem az ottani tisztviselők gyenge munkáját, hanem a nagypolitika - mindkét nép számára - tragikus fordulatát tükrözte vissza. 66 Külügyi Szemle