Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója Körösi István: „Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban". ]n: A Huszonötök Európái (szerk. Kiss J. László). Budapest: Osiris, 2005. Körösi István: Az osztrák munkaerő-piaci nyitás várható hatásai. Budapest: MTA VKI, 2011. (Gépirat) Körösi István: A válság hatásai és a válságkezelés tapasztalatai Ausztriában. Budapest: MTA VKI, 2010. (Gépirat) „Österreich in der Europäischen Union, 2013". Wirtschaftskammer Österreich, http://portal.wko . at/wk/format_detail.wk?angid=l&stid=357357&dstid=558&cbtyp=l&titel=%C3%96sterreich% 2cin%2cder%2cEurop%C3%A4ischen°/o2cUnion. Letöltés ideje: 2013. április 25. Prantner, Christoph: „Österreich könnte in Brüssel eine staerkere Rolle spielen. Interview mit Johannes Hahn". Der Standard, http://derstandard.at/1336435299553/Oesterreich-koennte-in- Bruessel-eine-staerkere-Rolle-spielen . Letöltés ideje: 2013. április 25. Wirtschaft im Überblick, No. 1. (2013). Elektronikus változat: Bank Austria, http://www.bankaustria . at/files/WIUe_01-2013.pdf. Jegyzetek 1 E tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0002 sz. programjának keretében készült. 2 Az osztrák identitás és nemzettudat kialakulásának történelmi folyamatát részletesen bemutatja és elemzi: Kiss J. László: „A birodalomtól az integrált kisállamig. Á »német nemzettől az osztrák nemzetig az EU-ban«" In: Nemzeti identitás és külpolitika Közép-és Kelet-Európábán (szerk. Kiss J. László). Budapest: Teleki László Alapítvány, 2003. 33-89. o. 3 A négy fő történelmi esemény hatását részletesen elemzi a WIFO tanulmánya. Lásd Fritz Breuss: „Österreich 15 Jahre EU-Mitglied". WIFO Monatsberichte, No. 2. (2010). 4 Ezt a helyzetet később az Európai Bizottság által felállított vizsgálóbizottság állapította meg, mintegy fél évvel a szankciók bevezetése után. Két héttel később a szankciókat megszüntették. A problémakör részletes bemutatását lásd: Kiss: „A birodalomtól az integrált kisállamig...". 5 A rendszerváltás utáni fejleményeket és a peremállamból a centrumba kerülés hatásairól lásd: Körösi István: „Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban". In: A Huszonötök Európái (szerk. Kiss J. László). Budapest: Osiris, 2005. 550-588. o. 6 E kérdéskör komplex kifejtését lásd: Kiss J. László: „Az osztrák Európa-politika útkeresése, avagy egy közép-európai régió esélyei az EU-ban". Európai Szemle, No. 3. (2002). 7 A külpolitikai és az Európa-politikai stratégiáról és megvalósításáról részletesen tájékoztat: Aussen- und Europapolitischer Bericht 2011. Wien: Bundesministerium für europäische und internationale Angelegenheiten, 2011. Elektronikus változat: http://www.bmeia.gv.at/fileadmin/user_upload/ bmeia/media/2-Aussenpolitik_Zentrale/APB/Aussen-_und_Europapolitischer_Bericht_2011.pdf. 8 Ausztriának az EU-ból történő kilépését tűzte zászlajára ez a radikális párt. Lásd: „EU-Austritts Österreichs". Wien-konkret, http://www.wien-konkret.at/politik/eu/eu-austritt/ . Letöltés ideje: 2013. április 25. 9 Ausztria európai uniós gazdasági helyzetét a releváns mutatók tükrében, az Eurostat adatai alapján mutatom be. 10 A gazdasági fejlődés 2000-2012 közötti fő tendenciáiról lásd az 2. táblázatot. 11 A gazdasági erőviszonyok összehasonlító adatairól lásd: „Österreich in der Europäischen Union, 2013". Wirtschaftskammer Österreich, http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=l&stid= 357357&dstid=558&cbtyp=l&titel=%C3%96sterreich%2cin%2cder%2cEurop%C3%A4ischen %2cUnion. Letöltés ideje: 2013. április 25. 2013. nyár 49
